Döntő házként megszavazta a képviselőház a 195/2005-ös számú sürgősségi kormányrendelet módosítását. Az úgynevezett szagtörvény elfogadása elégedetlenséget váltott ki a gazdákból — a helyi önkormányzatok ugyanis egy tollvonással betilthatják az állattartást, akár a nagy farmok működését is, amennyiben valaki feljelentést tesz ellenük elviselhetetlen bűzre hivatkozva. A szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztők egyesülete nyílt levélben kéri az államfőt a törvény felülbírálására. Arra hivatkoznak, hogy a honatyák által bevezetett módosítás a kis háztáji gazdaságoktól a vágóhidakon át a nagyobb farmokig mindenkit érint, és tulajdonképpen ellehetetleníti az állattartást, valamint a húsfeldolgozást. A jogszabály azt követően lép hatályba, hogy az államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A törvénnyel kapcsolatosan Magyar Lórándot, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagját kérdeztük.

A törvénytervezet elfogadása sok vitát és elégedetlenséget váltott ki. A mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta a törvénytervezetet, a környezetvédelmi bizottság kompetenciájába tartozott. A környezetvédelmi minisztérium jó szándékkal kezdeményezte a törvényt, melynek lényege, hogy a nagy ipari tevékenységet végző cégeket arra kényszerítsék, ne árasszák el szagokkal a környező településeket, de az egésznek az lesz a vége, hogy a kistermelőket fogják nehéz helyzetbe hozni, azokat, akik családi fogyasztásra tartanak háztáji állatokat. A valóság az, hogy a nagy farmok betartják a környezetvédelmi szabályokat, megvan a távolság a lakott terület a farmok között, és ami érdekes: a környezetvédelmi ügynökség adja ki a farmok működési engedélyét. Aki járt nyugat-európai országokban, tapasztalhatta, hogy ott sem különbözik semmiben az állattartás az ittenitől. Az állattartó farmok legközelebb ezer méterre vannak az utolsó lakott épülettől. Messzebbre nem lehet vinni ezeket, mert akkor másik településhez lesznek közel. Ahhoz, hogy egy farm működni tudjon, ki kell építeni az infrastruktúrát (út, gáz, víz, áram stb.). Azokat a mezőgazdasági cégeket, melyek működési engedéllyel fejtik ki tevékenységüket, engedni kell, hogy dolgozzanak, mert így is kevés a hazai termék, megvásárolunk olyan importtermékeket, melyeket ugyanilyen körülmények között állítottak elő, de nem tudjuk, milyen eljárásokkal.

Elek György