Nem sokkal korábban a népszámlálás lebonyolításával kapcsolatos törvény egy apró, de annál fontosabb módosítását fogadták el a honatyák, amelyet az RMDSZ kezdeményezett — ezzel, illetve magával a népszámlálással és annak fontosságával kapcsolatban beszélgettünk Nagy Szabolcs parlamenti képviselővel.
„Az utolsó 100 méteren kellett módosítani — bár ez az utolsó 100 méter talán nem a legjobb megfogalmazás, hiszen mint ismeretes, a népszámlálást idén kellett volna megtartani, ám a koronavírus-járvány miatt sok ország, köztük Románia is a halasztás mellett döntött, viszont ez a halasztás lehetőséget is adott arra, hogy a törvényt, a népszámlálás lebonyolítását a közösség igényeihez tudjuk igazítani. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a 2022. március és július közötti megszámláltatás — amely valószínűleg a magyarországi választások kampányával egyszerre fog zajlani — közösségünk számára a jövő év legfontosabb „pillanata”. Az RMDSZ már jó ideje készül a népszámlálásra — megyei, helyi szinten már ki vannak jelölve azok, akiknek a feladata a szükséges információk eljuttatása a lakossághoz, az emberekhez. A kis közösségnek nagy ereje van, de vannak, akik csak a számokból értenek — ha meg tudjuk erősíteni a magyarságot, akkor számokban is megmutatkozik a közösség ereje. S mint mondtam, vannak, akik csak a számokból értenek, csak a számokat fogadják el érvként vagy indokként. A jövő évi népszámlálás tétje, hogy lélekszámunk a pszichológiai határnak számító egymillió felett maradjon. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a népszámlálás eredményei stratégiai mutatók lesznek, a következő legalább 10 évre. Hatással lesznek a mindenkori kormányok politikájára, és befolyásolják majd a magyarokat megillető jogokat, meghatározzák majd a magyar nyelv használatát, iskoláink, egyetemeink, egyházaink, kulturális intézményeink sorsát is, és ezért nagyon fontos, hogy részt vegyünk benne. És igencsak fontos: számos, eddig elért jogunk függ attól, hányan élünk az országban és hányan egy adott településen; ezzel kapcsolatban elég csak a magyar nyelvű helységnévtáblákat és a 20%-os arányt, küszöböt említenem, hogy mindenki értse” — véli Nagy Szabolcs.

Optimalizálták a kérdőíveket is

Köztudott tény, hogy Románia kritikus demográfiai helyzettel küzd már évek óta, és a magyarság száma ugyanúgy csökkent az elmúlt évtizedben, mint a többségi nemzeté, s az okok is hasonlóak: egyre kevesebb gyermek szüleik, és egyre többen indulnak „szerencsét” próbálni, decens megélhetést, minőségi életkörülményeket keresni külföldön.
„Társadalomképünk szerint a külföldön tartózkodó romániai magyarok továbbra is közösségünk részét képezik — épp ezért fontos, hogy éljenek a kérdőív online kitöltésének lehetőségével, amely premier is lesz egyben. Ilyen szempontból a legnagyobb változás, újdonság az, hogy a népszámlálás három módon történik: önkitöltés, számlálóbiztos általi személyes lekérdezés, végül pedig az ún. nyilvántartói kipótolás útján, az állandó kitöltőpontokon. A korábban elfogadott törvénymódosítás egyébként épp arra szolgált, hogy bővítsük a kérdezőbiztosok körét — feloldottuk az inkompatibilitásokat bizonyos tisztségek és a számlálóbiztosság között, mert több humánerőforrásra van szükség. De optimalizáltuk a kérdőíveket is: a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó kérdések előrébb kerültek, nem egy többoldalas, hosszú kérdéssor végére, amikor már mindenki fáradtabb, esetleg türelmetlenebb is” — magyarázta. Kiemelte azt is: az Európai Tanács kisebbségvédelmi konferenciáin a népszámlálás kérdése hangsúlyosan szerepelt. „Az RMDSZ álláspontja, hogy a magyar anyanyelv és nemzetiség mellett kell kiállni — egyértelmű: aki székelynek vallja magát nemzetiségileg, anyanyelvnek a magyart írja be.”

A nemzetiségi küszöbérték is csökkenhet

Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban többször is említette, hogy a kormánykoalíció jelentős többségének köszönhetően jövőre alkotmánymódosítást vihetnek véghez. Igaz, ő az alkotmányos reformot elsősorban az államelnök parlament általi megválasztásával hozta összefüggésbe — de ha már alkotmánymódosítás: nem kerül-e terítékre a nemzetiségi küszöbérték csökkentése? Erre egyébként az elmúlt években az RMDSZ többször is tett már kísérletet — s nem mellesleg a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásáról szóló első szakértői jelentés, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is felhívta Románia figyelmét — még 2017-ben — arra, hogy a 20 százalékos küszöb túl magas, mindkét dokumentum ennek csökkentését szorgalmazta.
„A kormányprogramban nincs benne — benne vannak viszont a kisebbségi törvények s ennek okán a nemzetiségi küszöbérték is. Kérdés, hogy a koalíció mennyire tartja fontosnak a küszöbérték csökkentését. Nagyon sok véleményű-elvű a koalíció, és egyfajta szakítópróbája volt a jövő évi költségvetés: mindenkinek igaza van, annak is, aki a fejlesztésre szeretett volna többet fordítani, annak is, aki az egészségügyre vagy a béremelésekre — örvendek, hogy sikerült még idén elfogadni, és az ország kész költségvetéssel kezdi a 2022-es évet. Ám van olyan terület, ahol nem sikerült meglépni a döntést, lásd a zöldigazolvány munkahelyi bevezetésének kérdését — amely nagyon polarizálta és polarizálja a társadalmat. De visszakanyarodva: a százalékküszöb módosítása is a jövő év kihívása lesz. Vitathatatlan tény a népesség fogyása, s elkerülhetetlen együttjárója a magyarság létszámcsökkenése is. Remélhetőleg nem fogytunk jobban, nagyobb arányban, mint a többségi nemzet” — mondja.

Szabó Kinga Mária