Ilyenkor a résztvevők díszeket, jelképeket készítenek, kántálnak, verselnek, betlehemeznek és még ki tudja, mi mindent alkotnak, hogy a hagyományok — amiket a felnőttek már gyermekkorban megtanulhattak — semmiképpen se merüljenek feledésbe.

Ilonczai Zsombor lelkipásztor lapunknak elmondta, hogy a Szárazberki Református Egyházközség életében valóban hagyománnyá vált az, hogy ilyenkor a gyerekek, ifjak és szülők több délutánt töltenek együtt közösen, amikor alkotnak, tanulnak és élvezik azt, ami már lassan kitöröltetik a mai ember életéből, a közösséghez való tartozást. Az idei esemény eltért a többitől, hiszen a szervezők forgatókönyvet készítettek, amelynek pont az volt a lényege, hogy az egységes közösség tagjai semmiképpen se érintkezzenek egymással.

Csoportokra osztva, külön helyszíneken alkottak a zöld, fehér, piros és lila csapatok képviselői, illetve az apukák és legények az udvaron faragták a koszorúalapnak számító fahasábokat, míg az édesanyák és a „szorgos kezű leányok” csapata mézeskalácsot sütött a gyülekezeti ház új eszközökkel felszerelt konyhájában. A tevékenység termékeinek elkészültekor mindenki bemutathatta a saját adventi jelképét. Szebbnél szebb koszorúk, kopogtatók, díszek készültek, amelyek között helyet kapott egy kis betlehem is, amelynek készítői számára bizony kérdéses, hogy idén a pásztorok, a királyok és az angyalok jelmezébe öltözve elindulhatnak-e majd az újszülöttet köszönteni. A foglalkozás végén közös fotózásra került sor, majd következett a szeretetvendégség, a mézeskalács figurák kóstolása és a pizza elfogyasztása ismét más-más helyszíneken.
Örvendetes dolog, hogy a „különnek tűnő együttlét” meghozta a maga lényegét, amelyben mindenki megtalálhatta és elkészíthette azt, ami számára fontos és szép. Karácsonyra készül a világ, a megszokottól eltérőn, furcsán, de az igazán fontos az volna, hogy élje át idén is minden ember a lényeget, vagyis azt, hogy a kudarcok ellenére is megértsük, hogy Isten szereti ezt a bűnös és zavart világot, amiért valamikor elküldte egyszülött Fiát, aki lelkével ma is felemel, betakar és gyógyít. Ennek hirdetése legyen feladatunk és küldetésünk! — emlékeztetett a lelkipásztor, és egyúttal köszönetet mondott a Communitas Alapítványnak az eseményhez nyújtott támogatásért.

K.A.