Szerdán késő este elfogadta a képviselőház a vészhelyzetet szabályozó törvényt — ami egyrészt feljogosítja a kormányt arra, hogy különböző korlátozó intézkedéseket hozzon a vészhelyzet ideje alatt, másrészt pedig módot ad az eddig érvényben lévő szigorítások lazítására. „Apró” szépséghiba, hogy ez csak egy kerettörvény, ami lehetőséget teremt ugyan erre vagy arra, de a különböző hatóságoknak kell konkrétumok felsorolásával pontosítaniuk a szabályokat — például ezért is nem nyit még meg a szállodák zöme: bár mától fogadhatják a vendégeiket, nem tudják, konkrétan milyen szabályoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy újra üzemelhessenek. S igaz ugyan, hogy patronátusaik a közegészségügyi igazgatóságok javaslatait és tanácsait figyelembe véve kidolgoztak egy részletes és nagyon szigorú szabálytervet, de arra az egészségügyi minisztérium is rá kell(ene) bólintson, vagy esetleg kiegészítse, ha úgy találja szükségesnek. Egyébként tegnap Virgil Popescu gazdasági miniszter is azt nyilatkozta: még nem hoztak döntést arról, hogy milyen körülmények között működhetnek a szállodák — de azért már nyithatnak.

Hasonló a helyzet az egyik legfőbb s majd' mindenkit érintő lazítással, a településelhagyással — szabad ugyan más városba, faluba utaznunk, viszont még mindig nem pontosították, melyek is azok a „nyomós okok”, amelyek miatt megtehetjük ezt; kell-e írásos nyilatkozat az utazáshoz, s amennyiben igen, honnan lehet letölteni.

De nézzük, az elfogadott kerettörvény értelmében mire is lesz lehetőség a vészhelyzet ideje alatt: fontos pontosítás, hogy magát a vészhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára — az ország egész területére vagy csak bizonyos régiókra/településekre —, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal hosszabbíthatnak meg, viszont 60 napnál nem lehet hosszabb. Ha a vészhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül, ha azonban a törvényhozás elutasítja a vészhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik, és a parlament módosíthat a vészhelyzet idején elrendelt kormányintézkedéseken.

Kinyithatnak a teraszok és kisebb mallok

Fel lehet függeszteni a vendéglők és szállodák tevékenységét, ugyanakkor kinyithatnak/nyitva maradhatnak a vendéglátóipari egységek teraszai-kerthelyiségei (azaz ott lehet ételt, italt fogyasztani) az egészségügyi előírások szigorú betartásával.

Kinyithatnak azok a 15 000 négyzetméteresnél kisebb bevásárlóközpontok — a szatmárnémeti Shopping City ennek több mint kétszerese, így itthon a plázázóknak még várniuk kell —, amelyek üzlethelyiségei egyenként 500 négyzetméteresek, valamint az olyan bevásárlóközpontbeli üzlethelyiségek, amelyek kinti/utcára nyíló bejárattal rendelkeznek. Engedélyezhető az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, fogászati rendelők, szépségszalonok, ruhatisztítók, optikai üzletek megnyitása, a vásárlók, vendégek, ügyfelek, valamint az alkalmazottak pedig kötelesek maszkot viselni ezekben a létesítményekben.

Intézményes karantén, házi elkülönítésmentesség

Azok a külföldről hazaérkező román állampolgárok, akik felmutatják a legtöbb 48 órával korábban kiállított, román nyelvre lefordított orvosi igazolást, miszerint nem koronavírus-fertőzöttek, nem kell intézményes karanténba vagy házi elkülönítésbe vonuljanak. Ugyanakkor azt a személyt, aki koronavírusfertőzés-gyanús, továbbra is intézményes karanténba vagy házi elkülönítésbe helyezik meghatározott időtartamra.

Maszkviselés, hőmérés

Kötelező az orrot-szájat takaró védőmaszk viselése közintézményekben (s ezek bejáratánál kötelezően meg kell mérni a belépő testhőmérsékletét), munkahelyen, vasútállomásokon, autóbusz-pályaudvarokon, reptereken, metróállomásokon, valamint minden tömegközlekedési eszközön — a tömegközlekedési eszközök használata egyébként korlátozható (például korlátozott számban szállhatnak fel utasok egy járműbe), illetve bizonyos feltételekhez köthető. Ugyanígy korlátozható vagy betiltható a légi, közúti, vasúti, tengeri vagy folyami közlekedés, esetenként naponta egy idősávban; ideiglenesen bezárhatók határátkelőhelyek, és felfüggeszthető bizonyos intézmények és gazdasági egységek tevékenysége.

Rendezvények, előadások, tüntetések

Korlátozható a gyülekezési jog: betilthatók a tüntetések, menetelések, népgyűlések, valamint a zárt térbe szervezett kulturális, sport-, tudományos és vallásos események, összejövetelek, előadások, koncertek, ugyanakkor a vészhelyzet ideje alatt engedélyezhető a múzeumok, könyvtárak, koncert- és előadótermek, művelődési otthonok és más kulturális intézmények tevékenysége a kulturális minisztérium és az egészségügyi tárca közös rendeletében rögzített szabályok alapján — ehhez kapcsolódóan azt nyilatkozta tegnap Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter, hogy valószínűleg szeptember 1-je előtt nem lehet 1000 főnél nagyobb közönséget megmozgató rendezvényeket tartani, noha ezt hivatalosan nem írhatják elő, hiszen a szabályok jogilag a vészhelyzethez kapcsolódnak, azaz június (vagy legkésőbb július) közepéig érvényesek. A tárcavezető elmondta: kérték, hogy második körben nyithassanak ki a színházak és mozik is, de a járványügyi szakértők ezt nem tartják jó ötletnek, szerintük magas a fertőzés kockázata egy zárt térben, ahol két vagy több órát is eltöltenek az emberek.

Okmányok, munkahelyek, bérek

A közintézmények és hatóságok által kibocsátott okmányok/iratok érvényessége megmarad (ha le is jártak) a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig. Ugyanígy a kollektív munkaszerződések érvényessége is megmarad a vészhelyzet ideje alatt, illetve a vészhelyzet megszűnése után további 90 napig — az energiaiparban, egészségügyben, közmédiában, közszállításban és köztisztaságban dolgozók számára szigorúan tilos tüntetéseket kezdeményezni.

A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak június elsejéig továbbra is állami támogatást kapnak, és a támogatások folyósítását meghosszabbíthatják azokban az ágazatokban, amelyekben szünetel a tevékenység a koronavírus miatt — az állami juttatás a szabadúszóknak és az egyéni vállalkozóknak (PFA) is jár. A 12 éves gyermekek szülei június 12-ig (a tanév végéig) jogosultak gyerekfelügyeleti szabadságra, ugyanakkor meghosszabbították május 31-ig azoknak a szülőknek a gyereknevelési szabadságát, akiké ebben az időszakban jár le.

Mozgás, séta

A különleges vészhelyzeti bizottság engedélyezheti az edzéseket, edzőtáborozásokat és sportversenyeket, illetve a különböző sportlétesítmények használatát; ezeket a tevékenységeket a sport- és az egészségügyi minisztérium közös rendeletben szabályozza majd. A fent megnevezett bizottság jóváhagyásával a helyi hatóságok kötelesek megnyitni a parkokat és az önkormányzat által működtetett szabadtéri sportlétesítményeket a lakosság számára.

Nem COVID-19-kórházak működése

Minden beutalt páciensre potenciális koronavírus-fertőzöttként kell tekinteniük az orvosoknak, ezért kötelező a védőruha használata. A kórházba való belépéskor kötelező szűrni a betegeket: a fertőzésgyanús személyek elkülönítő kórterembe kerülnek, és tesztelik őket koronavírusra; számukra kötelező a maszkviselés, és az orvosi személyzet egy külön folyosón vezeti át őket az elkülönítő szobákba. Ha nincs lehetőség egyenként elhelyezni őket a szobákban, legtöbb két személyt utalhatnak be ugyanabba a kórterembe, de biztosítani kell közöttük a két méter távolságot. Az elkülönítő kórtermekben az orvosoknak kötelező a védőruha használata. A páciens pozitív koronavírustesztje esetén az orvosnak értesítenie kell a 112-t, és a pácienst átszállítják a legközelebbi, COVID-19-betegek kezelésével megbízott kórházba. A kórterembe — értelemszerűen — csak fertőtlenítés után utalhatnak be új pácienst. Azok a páciensek, akik a szűrés során nem bizonyultak fertőzésgyanúsaknak, a panaszaiknak megfelelő osztályra kerülnek, és szintén biztosítani kell a kórtermekben a két méter távolságot a betegek között.

Szabó Kinga Mária