Az eredeti tervet többször is módosítva, de a járványügyi szabályokat maradéktalanul betartva a mesetábor valójában két alkalommal került megrendezésre. Mivel a mesehősöktől nem állnak távol a kihívások, így a táborozókat sem tántorította el a maszk viselésének a kötelezettsége. A gyermekek most is három szakember kíséretében indultak el a mesék útján. Bálint Kati meseterapeuta vezette őket a mesék kacskaringós ösvényén, ebben támogatta őt dr. Tallián Cristian pszichiáter, a hangulatot, az elmélyülést, az ellazulást pedig a relaxációs hangterápia eszközeivel Cserey Csaba segítette elő nem kevés sikerrel.
Bálint Kati elmondta, hogy amíg az elmúlt esztendőben a gyermekek lelkében jelen lévő kis félelmeket a „hetedhétországon” átívelő meseút hősei által tudták legyőzni a táborozók, addig ebben az évben a gyermekek egy „szivárványszínű” meseutat járhattak be. Nemcsak azért, mert így minden szín egy félelem aspektusát és annak legyőzési stratégiáját mutatta, hanem azért is, mert ebben a mostani nehéz időszakban — az elzártság ideje alatt — a gyermekek között megszületett egy csodálatos analógia. Szivárványos gyerekrajzok kerültek az ablakokba, mutatván a nagyvilágnak, hogy nem szabad feladni, össze kell fogni, ki kell tartani. Nos, ez a győzelem legszebb mottója. Az egyre eluralkodóbb félelmet csak tudatos elhatározással és közös erővel lehet legyőzni. Minden elmúlik egyszer, erre emlékeztet az égen felragyogó szivárvány, de amíg még tart, addig sem szabad a félelmek prédájává válni, ki kell tartani, ehhez pedig néha jól jön egy lélekerősítő meseút.

Elek György