Az Európai Unió terrorellenes koordinátora szerint a terrorizmus veszélye az elmúlt években alapvetően megváltozott: a nagy, szervezett terrortámadások helyét egyre inkább kisebb, magányos elkövetők akciói veszik át. Bartjan Wegter arra figyelmeztetett, hogy az interneten szabadon hozzáférhető szélsőséges tartalmak miatt egyre több gyermek és tinédzser válik radikalizálhatóvá.

A holland diplomata a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy kialakult a „csináld magad terrorizmus” jelensége, amelyben a fiataloknak sokszor nincs közvetlen kapcsolatuk egy terrorszervezettel. Elég lehet számukra egy közösségi oldalon, üzenetküldő alkalmazásban vagy akár egy videojátékban talált tartalom, amely fokozatosan az erőszak felé tereli őket.

Wegter szerint a veszély különösen azért növekedett meg, mert a terroristák és más szélsőséges szereplők már nem feltétlenül személyesen keresik meg a potenciális elkövetőket. A fiatalok maguk találkoznak a propagandával, amely aztán normalizálhatja számukra az erőszakot, és végül konkrét cselekvésre ösztönözheti őket.

A hírt több román híroldal is átvette és nagyjából így összegeznek: a probléma ennél azért is súlyosabb, mert az európai biztonsági szolgálatok szerint az internetes toborzás módszereit már állami szereplők is alkalmazzák. Az ilyenek között Oroszország és Irán van kiemelve, amelyek egyes esetekben európai országokban élő személyeket, köztük kiskorúakat is felhasználnak szabotázsakciók és támadások végrehajtására.

A módszer nem teljesen új, de a célcsoport igen: a Financial Times korábbi oknyomozása szerint Moszkva és Teherán egyre gyakrabban keres meg tizenéveseket a Telegramon, Discordon, WhatsAppon, Snapchat-en vagy videojátékok közösségi felületein.

A fiataloknak gyakran egyszerűnek tűnő feladatokat ajánlanak, például egy épület vagy jármű lefényképezését, katonai objektumok megfigyelését vagy kisebb rongálások elkövetését. A feladatokért néhány száz vagy akár ezer dollárt is ígérhetnek, miközben a megbízó valódi kilétét és célját elrejtik.

Egy korábban feltárt holland ügy jól mutatja, hogyan működik a rendszer: egy 17 éves fiút azzal gyanúsítottak meg, hogy Telegramon keresztül orosz ügynökök szervezték be, majd a hágai rendőrségről és biztonsági szervekről kellett információkat gyűjtenie. A fiatal egy olyan eszközt is használt, amellyel vezeték nélküli hálózatok forgalmát lehetett megfigyelni.

A jelenség mögött az európai biztonsági szakemberek szerint egy rendkívül olcsó és nehezen visszakövethető módszer áll. A megbízóknak nincs szükségük kiképzett ügynökökre, amikor néhány száz dollárért olyan helyi fiatalokat találhatnak, akik sokszor maguk sem értik, milyen művelet részeseivé váltak.

A taktika eredetileg Ukrajnában terjedt el, majd a jelek szerint Oroszország más európai országokban is alkalmazni kezdte. Később Irán is átvett hasonló módszereket, és az európai hatóságok több országban figyeltek fel ilyen jellegű ügyekre.

Elmosódó határ

A cél pedig nem feltétlenül egy konkrét katonai objektum megsemmisítése. Az ilyen akciók alkalmasak lehetnek félelem keltésére, a társadalmi bizalom gyengítésére, politikai polarizáció előidézésére és annak demonstrálására, hogy az ellenség képes támadni Európa belsejében is.

Ez a magyarázata annak is, hogy Wegter szerint a terrorizmus és az állami hibrid hadviselés közötti határ egyre inkább elmosódik. Oroszország és Irán esetében például olyan műveletekről beszél, amelyek módszereikben hasonlíthatnak a terrorista szervezetek akcióira, miközben mögöttük adott esetben állami szereplők állnak.

Terrorfenyegtés

Az európai terrorellenes koordinátor szerint ugyanakkor továbbra is a dzsihadista terrorizmus jelenti az Európai Unió legnagyobb terrorfenyegetését. Emellett azonban egyre komolyabban kell számolni a szélsőjobboldali, kisebb mértékben pedig a szélsőbaloldali erőszakos mozgalmakkal is.

Az Europol adatai szerint 2025-ben 45 terrortámadást, illetve meghiúsított támadási kísérletet jelentettek az Európai Unióban, és ezek több mint fele dzsihadista indíttatású volt. A statisztikák mögött azonban egy másik tendencia is kirajzolódik: miközben a nagy, szervezett merényletek száma visszaesett, a kisebb, decentralizált akciók veszélye növekedett.

Tartalomszűrés

Wegter szerint ebben a közösségi médiának kulcsszerepe van, ezért az EU-nak nagyobb nyomást kell gyakorolnia a platformokra. A Facebooknak, az Instagramnak, a TikToknak és más szolgáltatóknak jelenleg is kötelességük eltávolítani az illegális és terrorista tartalmakat, de a radikalizációhoz vezető, jogilag nehezebben meghatározható tartalmak kiszűrése jóval nehezebb.

A koordinátor szerint ezért nem feltétlenül újabb általános tiltásokra van szükség, hanem szorosabb együttműködésre és nagyobb felelősségvállalásra a technológiai cégek részéről. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, az EU a jogszabályok szigorítását sem zárhatja ki.

A mostani figyelmeztetés azért különösen jelentős, mert néhány év alatt alapvetően megváltozott az európai fenyegetettség természete. A hidegháborúból ismert, hosszú éveken át kiképzett ügynökök helyett ma gyakran egyszer használatos, távolról irányított embereket keresnek, akik az interneten néhány üzenet után bevonhatók egy műveletbe.

Ebben a rendszerben a fiatalkorúak különösen értékes célponttá válhatnak, mert könnyebben manipulálhatók, kevésbé gyanakvók, és sokszor fogékonyabbak a gyors pénz vagy a kaland ígéretére. A korábbi európai ügyek azt mutatják, hogy a digitális kapcsolatból meglepően gyorsan lehet valódi kémkedés, szabotázs vagy erőszakos cselekmény.

Megvédeni a gyerekeket.

Az európai országok közben már a saját területükön is egyre több orosz hibrid műveletre figyelmeztetnek: Dániában például a hírszerzés szeptember elején arról számolt be, hogy orosz szabotázsterveket fedezett fel, amelyek között védelmi ipari vállalatok elleni támadások is szerepeltek.

A történet legfontosabb tanulsága így nem pusztán az, hogy az interneten veszélyes tartalmak terjednek, hanem az, hogy az online világ egy új, olcsó és nehezen visszakövethető hadszíntérré vált. És miközben Európa a terrorizmus elleni védekezésben továbbra is a szervezett szélsőséges csoportokra figyel, egyre sürgetőbb kérdéssé válik, hogyan lehet megvédeni a gyerekeket attól, hogy egy telefon képernyője mögül valaki háború vagy terror eszközévé tegye őket.

A cikket Princz Csaba a mesterséges intelligencia segítségével készítette.
(Nyitókép: magnific.com / pvproductions)