Az EMSZ bejegyzésére és a pártfúzió sikerére két évig tartó jogi huzavona után kerülhetett sor. Mint ismeretes, az EMNP és az MPP együttes küldöttgyűléseinek fúzióra vonatkozó egységes és egyértelmű szándékát a bíróság korábban azért utasította el, mert az új párt megnevezése magyarul is szerepelt a benyújtott dokumentumokban. Ezt követően a két szervezet küldöttgyűlései, mint legfőbb döntéshozó fórumok, ismételten kinyilvánították a fúzióra vonatkozó szándékukat, második körben pedig sikerült bejegyeztetniük az Erdélyi Magyar Szövetséget. (A bíróság augusztus 24-én hagyta jóvá a pártfúziót, a döntés pedig november 1-én vált jogerőssé.) A fúzió eredményeként az EMNP és az MPP, mint önálló politikai alakulatok összeolvadnak, ezek jogutódja az Erdélyi Magyar Szövetség lett, így a két korábbi párt színeiben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők és elöljárók automatikusan az EMSZ képviselőivé váltak, megőrizve választott tisztségeiket.

Az EMSZ elnökségében – egy korábbi, együttes küldöttgyűlési felhatalmazás értelmében és a következő küldöttgyűlésig – Mezei János (elnök), Csomortányi István (elnökhelyettes), Toró T. Tibor (alelnök), Sorbán Attila Örs (alelnök) és Mosdóczi Vilmos (alelnök) kaptak helyet. 

Az erdélyi magyar politikában új fejezet kezdődik

A sajtótájékoztatón Mezei János emlékeztetett: már 2020-ban eldöntötték, hogy az EMNP és az MPP közös útra lép, de első körben ezt a bíróság akadályoztatta. „Mi mégis kitartottunk leghatározottabb szándékunk mellett, amelynek most meglett az eredménye. Célunk továbbra is a választás szabadságának biztosítása, az erdélyi nemzeti oldal következetes képviselete, valamint az, hogy így, csapatban dolgozva, erős magyar képviseletet biztosítsunk az önkormányzatokban is. Nehéz időket élünk, amikor erős emberekre és hatékony magyar képviseletre van szükség. Meggyőződésem, hogy az EMSZ színeiben valósággá vált összefogásunk képes felmutatni ezt az erőt” – jelentette ki Mezei János, majd hozzátette: az EMNP és az MPP korábbi elöljárói együttműködésben, közösen vezetik az EMSZ-et, egymás elképzeléseit figyelembe véve, tapasztalataikat hasznosítva. „Az EMNP és az MPP összefogásával, valamint az EMSZ létrejöttével az erdélyi nemzeti oldal egységes képviseletet nyert, az erdélyi magyar politikában pedig új fejezet kezdődik. Hogy ez megtörténhetett, azért köszönet illet mindenkit, aki tevőlegesen hozzájárult mostani együttműködésünk kiteljesedéséhez” – zárta gondolatait Mezei János. 

Csomortányi István emlékeztetett: az EMSZ eddig is létezett politikai szövetségként, hiszen a legutóbbi önkormányzati választás során Erdély számos településén annak színeiben nyertek tisztséget az önkormányzati képviselők és polgármesterek, most pedig a pártként is létrejött EMSZ keretei között folytathatják munkájukat. „Erdélyben immár csak két magyar politikai alakulat van. Ugyanakkor tapasztalhattuk: az EMNP és az MPP pártfúziója, vagyis az EMSZ megalakulása az erdélyi magyarságon kívül senkinek nem állt érdekében. A bukaresti főhatalom nem szerette volna, hogy Erdélyben konvergens politikai folyamatok menjenek végbe, ugyanakkor a másik magyar politikai szervezet számára is hasznos volt a nemzeti oldal megosztottsága. Ez azonban mára a múlté, az EMSZ, mint politikai párt létrejött, célja pedig a karakteres, nemzeti értékeken alapuló erdélyi magyar érdekképviselet” – jelentette ki Csomortányi.

Az erdélyi magyarság nem élhet egypártrendszerben

Csomortányi hozzátette azt is: az EMSZ egyik legfőbb küldetésének tekinti, hogy megállítsa az erdélyi magyar politikai közösség szétforgácsolódását, hiszen tapasztalati tény, hogy azokon a helyszíneken, ahol a választás szabadsága nem biztosított, a rátermett és jobb sorsra érdemes magyar jelöltek gyakran kényszerülnek román pártok színeiben elindulni a választásokon. „Az erdélyi magyarság országnyi méretű közösség, amely nem élhet egypártrendszerben, így ahol arra szükség mutatkozik, ott meg kell teremtenünk a választás lehetőségét, ezzel is biztosítva, hogy a legrátermettebb képviselők nyerjenek mandátumot” – hangsúlyozta Csomortányi István.

Sorbán Attila Örs elmondta: az EMSZ keretei között nemcsak a nemzeti oldal egyesült, de végre valós alternatívája lett az apró lépések elhibázott erdélyi politikájának is. „Az elmúlt három évtizedben számtalan megoldásra váró, nemzetpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű probléma került ki a figyelem középpontjából, a mi feladatunk pedig az, hogy ezeket újra napirendre vegyünk és megoldási javaslatokkal álljunk elő” – mondta Sorbán, hangsúlyozva, hogy már most nekiláttak annak a szervezői és szervezetépítői munkának, amely a 2024-es választásokra való felkészülést is jelenti. Ehhez kapcsolódva Mosdóczi Vilmos elmondta: hosszú, akadályoktól sem mentes folyamatot zár le sikeresen az EMSZ mostani bejegyzése, az elkövetkező időszakban pedig arra is kiemelt figyelmet fordítanak majd, minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt az EMSZ létrejöttéről és a politikai pluralizmus előnyeiről. 

A sajtótájékoztató zárásaként Toró T. Tibor rövid áttekintését adta az erdélyi nemzeti oldal rendszerváltás óta eltelt időszakának és útkeresésének, hangsúlyozva, hogy az EMSZ egyik elődjének – a közös értékrendre való tekintettel – a Reform Tömörülést tekinti. „Köszönet illeti Csomortányi Istvánt és Mezei Jánost, amiért kitartó munkájukkal sikerre vitték az EMNP és az MPP összefogását, valamint az EMSZ bejegyzését. Ami ezután következik, az már a kétpólusú erdélyi magyar politika története lesz, amelyben két szövetség – az önrendelkezéspárti, nemzeti tábort képviselő EMSZ, valamint az azzal szemben álló, de ügyek mentén együttműködő RMDSZ – vállalkozik közösségünk képviseletére” – jelentette ki Toró T. Tibor, majd hozzátette: elsődleges céljuk minél jobb eredményeket elérni a közelgő önkormányzati választások során. 

Hírszerkesztő