A megállapodást az RMDSZ részéről Kelemen Hunor elnök, az EMSZ részéről Mezei János társelnök írta alá.
    A megállapodás értelmében az RMDSZ és az EMSZ közösen indul a december 6-ra kitűzött parlamenti választásokon, az RMDSZ két befutónak számító helyet biztosít az EMSZ jelöltjeinek a képviselőházi jelöltlistáin
    A felek megállapodtak: együttműködnek az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Azt is leszögezték, hogy "megválasztott önkormányzati elöljáróikon keresztül megjelenítik és képviselik Erdély és annak régiói, kiemelten a Székelyföld és a Partium sajátos fejlesztési, gazdasági és közigazgatási jogállásának ügyét".
    Kinyilvánították: törekednek arra, hogy a hozzájuk közel álló vagy semleges civil szervezetek ne kerüljenek hátrányba a támogatások elosztásánál. Külön is megemlítették azokat a forrásokat, amelyeket a román költségvetésből biztosítanak a magyar közösségnek, és amelyek elosztását jelenleg az RMDSZ ellenőrzi.
    A felek vállalták, hogy munkacsoportot hoznak létre, mely törvénycsomagot dolgoz ki a romániai magyar oktatás reformjára. Az így kidolgozott tervezetet az RMDSZ frakciója terjeszti be a parlamentben.
    A nemzetpolitikában a felek azt vállalták, hogy a parlament elé terjesztik a Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, és ezt az RMDSZ-frakciója egységesen képviseli. Kidolgozzák és beterjesztik ugyanakkor a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot.
    Az RMDSZ és az EMSZ azt is vállalták, hogy egyeztetnek az erdélyi magyar ügyek külpolitikai képviseletének összehangolásáról, és az RMDSZ az egyeztetett álláspontot képviseli az az Európai Néppártban (EPP), az EMSZ pedig az Európai Szabad Szövetségben (EFA). Leszögezték, hogy az összehangolt külpolitikai stratégiában kiemelt szerepet kapnak az európai polgári kezdeményezések.
    A megállapodás preambulumában a felek kulcsfontosságúnak tartották, hogy egységesen jelenítsék meg és következetesen képviseljék az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, nyelvhasználati jogainak megtartását és bővítését, valamint a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák igényét.
    Utaltak arra a politikai nyilatkozatra, amelyet 2018 januárjában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közvetítése nyomán elfogadtak. E nyilatkozatot egyben újra megerősítették.
    A preambulumban elismerték egymás önálló szervezeti identitását, demokratikus értéknek tekintették a politikai pluralizmust, és a közösségi önazonosság megvédése egyik legfontosabb eszközének tekintették az erdélyi magyar választópolgárok új egységbe való szervezését.
    Kelemen Hunor az aláírás után a magyarokra jellemző magatartásnak tartotta, hogy könnyen vitába keverednek, összeszólalkoznak, de az is jellemző szerinte, hogy nehéz időkben összefognak.
    "Így van ez a politikában is: egy-egy településen vitázunk és versenyezünk, de a parlamentben egyet akarunk: legyen erős képviselete a magyaroknak. 2020-ban teljes összefogás van a magyar politikai szervezetek között: az RMDSZ listáin indul az EMSZ két jelöltje ezen a választáson. December 6-án, aki az RMDSZ listáira szavaz, az a magyar egységet, az összefogás jelöltjeit támogatja" - idézte Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
    Mezei János azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi politika sokszínű, ezért helye van a versenynek, de helye kell legyen az összefogásnak is.
    "Meg kell teremtenünk az erdélyi magyar nemzeti minimumot, hogy közösségünknek valós képviselete legyen" - idézte az EMSZ közleménye Mezei Jánost.