Ha a levegőszennyezést sikerülne a WHO által ajánlott szintre csökkenteni, az évente több mint 50 000 halálesetet akadályozna meg Európában, derül ki egy múlt héten közzétett, gyors fellépést sürgető tanulmányból — tájékoztat az AFP. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a légszennyezés évente több mint hétmillió ember halálát okozza világszerte, ugyanakkor számos betegséget idéz elő, és a munkahelyről való távolmaradást is maga után vonja. A világszervezet által meghatározott határérték köbméterenként 10 mikrogramm a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációjára vonatkozóan, a nitrogén-dioxid esetében pedig 40 mikrogramm per köbméter.

A Lancet Planetary Health folyóiratban megjelent tanulmány 1000 európai városban mutatta ki azoknak az elhalálozásoknak a számát, amelyek a két említett szennyező anyaggal állnak kapcsolatban. A kutatók szerint a WHO ajánlásainak betartása évente 51 213, idő előtt bekövetkező halált akadályozhat meg. A tanulmány arra világít rá, hogy sok város még mindig nem tesz meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében — jelentette ki Mark Nieuwenhuijsen, a barcelonai globális egészségügyi intézet (ISGlobal) munkatársa. 

A légszennyezéssel összefüggő halálozások száma városonként változó. A legérintettebbek az olaszországi Pó folyó mentén elterülő települések, valamint Lengyelország és Csehország bizonyos települései. Az ellentétes póluson Izland fővárosa, Reykjavík, valamint a norvégiai Tromsø, a svédországi Umea és a finnországi Oulu áll, ezeken a településeken a legkisebb a légszennyezés okozta halálesetek száma. Átlagban a városi lakosság 84 százaléka van kitéve a PM2,5-ös finomrészecske a WHO által ajánlottnál magasabb koncentrációjának és 9 százaléka a túl magas NO2-szintnek. 

A tanulmány egyik szerzője, Sasha Khomenko szerint fontos, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz és a légszennyezettség helyi szintjéhez. A változtatásokat a közúti forgalom, az ipar, a repülőterek és kikötők, valamint a fa- és szénalapú fűtés terén kell meghozni.

Komoly ára van

Témába vágó az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) tavaly ősszel közölt jelentése, amelyben azt is kiszámították, hogy mennyibe kerülnek a lakosságnak a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék: finompor és szálló por; nitrogén-dioxid és ózon) okozta olyan károk, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek. Tanulmányukban az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, összesen 432 várost vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a légszennyezés költségei összesen évi 166 milliárd eurót tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót, illetve fejenként átlagosan 1300 eurót. A romániai adatok alapján a légszennyezettség 1810 eurójába, azaz mintegy 8822 lejébe kerül minden átlagos romániai városi lakosnak. A fővárosiak „fizetik” a legtöbbet, 3004 eurót, de a szatmáriak is érintettek: évente összesen 89 millió euróba, fejenként 737 euróba (közel 3592 lejbe) kerül minden megyeközponti lakosnak. Szatmárnémetiben 2018-ban a szálló finompor (PM2.5) mennyisége köbméterenként 10,96 mikrogramm volt, a szálló por (PM10) mennyisége 17,59 mikrogramm, a nitrogén-dioxid (NO2) mennyisége 20,94 mikrogramm, míg a talaj közeli ózon (O3) mennyisége 2,55 mikrogramm volt köbméterenként éves viszonylatban.

A légszennyezettségi probléma ugyan időről időre előkerül, mégsem vesszük elég komolyan, pedig világszerte az egyik vezető halálok. Azokon a napokon, amikor a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket, az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, különösen veszélyes ez az állapot a lakosság egyes érzékenyebb csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Szintén a szennyezett levegő az oka, hogy asztma és krónikus légcsőhurut miatt is többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

SZFÚ