Az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során. Az internetpenetráció az átlagosnál alacsonyabb az idősek, nyugdíjasok, anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében — állapította meg kutatásában a Bálványos Intézet. A legtöbb internetező a szórványban élők közül került ki, itt 90 százalék az arányuk, míg tíz százalékkal lemaradva a sor végén a partiumi magyarságot találjuk. Térségünkben a magyarság 80 százaléka internetezett már élete során, a közép-erdélyi régióban a magyarok 84, Székelyföldön pedig a 85 százaléka. Az eredményeket összehasonlítva a romániai lakosságra reprezentatív mintával megfigyelhető, hogy az erdélyi magyarok esetében kisebb a különbség város-falu viszonylatban internethasználat terén. Románia-szerte ugyanis városon 91, falun pedig 79 százalék az internetezők aránya, míg a városon élő erdélyi magyarok 91 százaléka, a vidéken élőknek pedig a 87 százaléka internetezik.
Az erdélyi magyarságnak a 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, a megkérdezettek fele 2006–2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Vannak, akik már nagyon régóta szörfölnek a világhálón, 4 százaléknak már 1992–2000 között bevezették az internetet, 2001–2005 között 8 százaléknak.
Többségük a szélessávú vezetékes interneteszolgáltatást választotta (80 százalék), de a bérletalapú mobil internet is népszerű (54 százalék). Feltöltőkártyás mobilinternetet az erdélyi magyarok 14 százaléka használ.
60 százaléka azoknak, akik ma sem rendelkeznek otthon internetkapcsolattal, egyszerűen azzal érvel, hogy nincs szükségük rá, további 16 százalék az eszközöket, 15 százalék pedig az internetbérletet ítéli meg túl drágának.
Összehasonlítva a hétköznap és hétvégén internetezéssel eltöltött időt nem tapasztalhatók jelentős különbségek. Összességében 38–39 százalék tölt el napi három óránál többet online tevékenységeket végezve. Ez az arány kiemelten magas a szórványban élők körében, valamint a fiatalok, diákok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szellemi munkások esetében. A partiumiaknak csak a 32 százaléka internetezik naponta három óránál is többet, a közép-erdélyieknek a 38 százaléka, a székelyföldieknek pedig a 39 százaléka.
A válaszadók 18 százaléka ugyanakkor bevallása szerint hétköznap folyamatosan online, hétvégén pedig 17 százalékuk van az internetre csatlakozva a nap 24 órájában.

Az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során. Az internetpenetráció az átlagosnál alacsonyabb az idősek, nyugdíjasok, anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében — állapította meg kutatásában a Bálványos Intézet.
A megkérdezettek 16 százaléka viszont soha nem internetezett. Többségük (73 százalék) elzárkózik a lehetőség elől. A jelenleg nem internetezőknek csak a 8 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő egy évben használni fogja a világhálót. Továbbá elmondható, hogy 8 százalékuk rendszeresen megkér valakit, hogy tegyen meg helyette egy online elvégzendő tevékenységet, 27 százalékkal pedig szintén előfordult már egy-két alkalommal. 32 százalékuk háztartásában él olyan személy, aki szokott internetezni.

Az okostelefon a leggyakoribb

A felsorolt, internetezésre alkalmas eszközök közül okostelefonnal rendelkeznek a legtöbben (85 százalék), ezt követi a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék). A nem internetezők 29 százaléka okostelefon birtokosa. Szintén ez a sorrend alakult ki, amikor azt vették górcső alá, hogy milyen eszközöket használnak rendszeresen internetezésre. Háttérváltozók szerint vizsgálva az internetezés céljából rendszeresen használt eszközök népszerűségét minden esetben az okostelefon áll az első helyen, és annak ellenére, hogy az időseknél és nyugdíjasoknál alacsonyabb ez az arány, a különbség nem olyan jelentős, mint a laptop esetében. Az utóbbinál ugyanis megfigyelhető, hogy a használat jelentősen csökken az életkorral, kiemelten népszerű a diákok, szellemi munkások, illetve anyagi helyzetükkel elégedettek körében.
Az eredmények egyértelműen a mobil eszközök népszerűségéről árulkodnak: az internetezők 55 százaléka végzi tevékenységeit szívesebben ilyen eszközökön, ezzel szemben 18 százalék választaná inkább a számítógépet vagy laptopot. 27 százalék kedveli mindkét típust. Érdekes módon alacsonyabb a mobil készülékeket preferálók aránya a szellemi munkát végzők esetében — feltételezhető, hogy munkájukból adódóan szívesen dolgoznak számítógépen is.
A legtöbben otthon interneteznek (95 százalék) napi vagy heti rendszerességgel. A megkérdezettek közel fele (44 százalék) végez online tevékenységeket a munkahelyén (44 százalék), és csak ennél kevesebben az utcán (29 százalék), más személyeknél (23 százalék), képzési helyen (13 százalék) vagy nyilvános WiFi-re csatlakozva (13 százalék).

Digitális kompetenciák

Az internetezők negyede állítja, hogy nagyon jól érzi magát online tevékenységek végzése közben, további kétharmada pedig elég jól érzi magát. Internethasználattal kapcsolatos tudásukkal azonban nem elégedettek teljes mértékben: 9 százalék vallja magát teljesen kezdőnek, 23 százalék gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39 százalék szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak tudását.
Azt is vizsgálták, hogy az egyes kategóriákon belül kik azok, akik átlag felettinek ítélik meg az internethasználattal kapcsolatos tudásukat. Megfigyelhető, hogy ebben az esetben is csökken az arány az életkorral, illetve növekszik a végzettséggel és az anyagi helyzet szubjektív megítélésével. A nyugdíjasoknak csak a 7 százaléka gondolja úgy, hogy ebbe a kategóriába tartozik, míg a diákok 70 százaléka. Foglalkozás szerint a szellemi munkások a legelégedettebbek tudásukkal, valamint a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek.
A biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást — 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni.
Egy 13 tételből álló lista alapján a kutatók digitáliskompetencia-indexet is számoltak, amely 1 és 5 közötti értéket vehet fel: az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Az internetező válaszadók digitáliskompetencia-indexe 3,8. Elmondható, hogy a 18–34 évesek (4,6), a diákok (4,9), a felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében (4,4–4,8) magasabb ez az érték. Amennyiben valaki nem boldogul a digitális eszközök használatával vagy az internetezéssel, az informális környezetet, a gyerekeket (39 százalék) és barátokat (33 százalék) hívja segítségül.
Internethasználati tudásukat és kompetenciájukat főleg önszorgalommal igyekeznek fejleszteni: az internetezők 65 százaléka gyakorlással, 27 százalék egyéni tanulmányokkal próbálkozott az elmúlt évben. Képzésen ennél jelentősen kevesebben vettek részt, 10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen.
Az intézet részletes bemutatása, futó és lezárult kutatásai elérhetők a http://balvanyos.org/ honlapon.