Az év elején, januárban közölt egy országos lebontást a Családorvosok Patronátusainak Országos Föderációja (FNPMF) arról, hogy melyek azok a megyék és települések, amelyek krónikus háziorvoshiányban szenvednek, ahol vagy nincs elegendő, vagy egyáltalán nem rendel szakember. Ennek már hat hónapja, a hatóságok pedig továbbra sem mozdítottak elő semmit ez ügyben, meg sem próbálták vonzóbbá tenni az adott településeket a szakemberek számára. Sőt, vannak olyan községek, ahol azóta tovább romlott a helyzet: Vaslui megyében például újabb kettő maradt szakember nélkül. Az elmúlt hónapban a COVID-19 betegség három háziorvos életét is követelte, így azoknak a Máramaros, Vâlcea és Dâmboviţa megyei községeknek a lakosai, amelyekben ezek a szakemberek tevékenykedtek, szintén magukra maradtak — hívja fel a figyelmet a föderáció.
A Családorvosok Patronátusainak Országos Föderációjának összegzése szerint a romániai települések több mint felében, 53 százalékában nem rendel háziorvos, vagy kevesebb rendel, mint amennyire szükség lenne. Pontosan 328 olyan község van, ahol egyáltalán nem rendel szakember, 559 611 lakosnak, tehát a romániaiak 2,52 százalékának nincs, akihez fordulnia azon a településen, amelyiken él. 1414 településről — községből és városból egyaránt — 2187 szakember hiányzik, és csak 1496 településen (47 százalék) rendel elegendő háziorvos.
Szatmár megyében is több szakemberre lenne szükség. Szatmárnémetiben elegendő családorvos rendel, de a megyeközpont környéki településeken, Pálfalván, Udvariban, Batizon, Egriben és Lázáriban például eggyel több szakemberre lenne szükség, Szokondon, Turcon és Avasújfaluban 2–2 családorvosra lenne szükség, Avasfelsőfaluban pedig kilenc helyett csak öt családorvos dolgozik, így itt még négy szakember kellene.
A családorvosok szerint — és ezt dr. Călin Bumbuluţ, a Szatmári Orvosi Kamara és a megyei családorvosi szövetség elnöke is megerősítette már korábban lapunknak — főként azért maradnak orvos nélkül a települések, mert lassan, de biztosan kiöregszik a háziorvos-társadalom. A fiataloknak nem vonzó, hogy egy-egy kisebb településen rendeljenek, inkább a városokat választják, így amikor az idősebb kollégák nyugállományba vonulnak, nincs, aki a helyükbe lépjen. Arra is bőven van példa, hogy a mentőszolgálatok, a kórházak ügyeletei általános orvosokat keresnek, így a családorvosok inkább ezeknél az intézményeknél vállalnak munkát, vagy iskolaorvosi rendelőkben, belügyi struktúrák orvosi rendelőiben.
Bumbuluţ Krisztina