Összeállította az Erdélystat a tizenkét legnagyobb magyar lakossággal rendelkező erdélyi város megélhetési költségindexét. A vizsgálat célja az volt, hogy számszerűsítsék, mennyivel olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Az eredmények szerint Kolozsvár után Brassó bizonyult a második legdrágább városnak, itt 7,5%-kal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. Temesvár szinte Brassóval holtversenyben a harmadik. A megélhetési költségindex eredményei szerint 2021 tavaszán a székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgyön a legmagasabbak a megélhetési költségek. A legolcsóbb város Kézdivásárhely, ahol 22,5%-kal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Szatmárnémeti a hatodik az erdélyi, magyarlakta városok megélhetési költségindexe alapján: 14,9 százalékkal alacsonyabb ez az érték megyeszékhelyünkön, mint Kolozsváron.

Adatok értelmezhetőségéről

A statisztikában komoly hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL-indexe. Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi, magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemétszállítási díjon át az edzőtermi bérletig. A referenciaváros Kolozsvár, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyítják.
Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat. Például Brassó megélhetési indexe 92,5 pont, ami azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5%. Ugyanakkor valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbér is magasabb, mint Brassóban, így lehetséges az, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal — a város viszonylagos drágasága ellenére — meghaladja a brassóit.
Az, hogy egy város viszonylag drága, nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbbak a taxiszolgáltatások a megfigyelt városok közül. Vannak olyan termékek is, amelyek hatósági árasak, vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül: ilyen termékeket értelemszerűen nem tettek a fogyasztói kosárba, pedig ezek csökkentenék a városok közötti különbségeket.

Városok rangsora

A tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül a legdrágább Kolozsvár — ezért is választották referenciának. Itt a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerek árai, a városon belüli utazási költségek — tömegközlekedés, parkolás, taxi —, és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.
Brassóban a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezése. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbbak a taxiszolgáltatások a megfigyelt városok közül.
A harmadik legdrágább város Temesvár, itt 8%-kal alacsonyabb a megélhetés költsége, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy ezen a területen.
A székelyföldi városok közül a legdrágább az élet Sepsiszentgyörgyön, ahol az árindex elmaradása csupán 11,4% Kolozsvárhoz viszonyítva, így a negyedik helyezett a rangsorban. Itt a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező, közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.
Nagyváradon 13,5%-kal alacsonyabb a megélhetési költség, mint Kolozsváron. Itt relatív alacsony a lakhatási költség, viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala, például a könyvtári belépő éves díja Nagyváradon a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.
Szatmárnémetiben átlagosan 14,9%-kal alacsonyabbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradi árakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legmagasabbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.
Csíkszereda átlagosan 16,2%-kal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor Csíkszeredában a második legalacsonyabb a vendéglátóipari egységekben fogyasztható élelmiszerek árszínvonala (Kézdivásárhely után), illetve a bolti, piaci élelmiszerek árai és a sportolási szolgáltatások költségei is alacsonyak.
Aradon 16,8%-kal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedők a házhoz szállított ételek és italok árai, Kolozsvár után ez itt a legköltségesebb, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.
Marosvásárhely a kilencedik a tizenkét város közül, itt átlagosan 19,4%-kal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából a középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, míg más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő. Érdekesség, hogy az általános bolti, piaci élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül.
Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7%-kal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszerárak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.
A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20%-kal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív alacsony élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.
A legolcsóbb város Kézdivásárhely, ahol 22,5%-kal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva. Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.
A teljes közlemény az erdelystat.ro honlapon olvasható.