A járványhelyzetnek megfelelően szigorú szabályok betartása mellett rendezték meg tegnap Szatmár megyében a helyhatósági választásokat. A megye vidéki településein tett közel nyolcórás megyei körutunkon azt tapasztaltuk, hogy valamennyi szavazóházban szigorúan vették a fertőtlenítést, a maszkhasználatot, a távolságtartást stb. Több helyen sorok alakultak ki, az esetek nagy részében nem a magas részvétel okán, hanem a járványvédelmi elírások miatt a megszokottnál lassabb volt a választási procedúra.
Kolcs községben 1863-an járultak az urnák elé, itt a szavazásra jogosultak 55,77%-a döntött arról, hogy kire bízza a községet a következő négy évben. A polgármesteri székért harcolók között az RMDSZ jelöltje mellett a Magyar Polgári Párt jelöltje is versenybe szállt, az ő szavazói nem titkolták, hogy az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjére és a megyei tanácsoslistájára sem szavaztak.
Szatmárhegy községben száz személy kért mozgóurnát. A polgármesteri hivatalban kialakított szavazóházba a rendőr nem akarta beengedni a vakok és gyengén látók kísérőit, ezt jelentették a prefektúrán és a Megyei Választási Irodában, rövid időn belül pedig rendeződtek a félreértések. Itt a választópolgárok 63%-a járult urnák elé, 1916 személy döntése nyomán áll össze az a csapat, amely a következő mandátumban a település sorsáról dönt.
Erdődön az RMDSZ nem indított polgármesterjelöltet, állított viszont listát. Az eddig az RMDSZ-szel együttműködő Német Demokrata Fórum indított polgármesterjelöltet és listát is, ez bizonyára gyengített mindkét kisebbségi érdekképviselet esélyein. Itt az volt a nagy kérdés, hogy melyik párt jelöltjére és listájára szavaz a roma lakosság. A magyarság szempontjából az volt a tét, hogy hány tanácsost juttat be az RMDSZ a városi tanácsba, és meg tudja-e tartani az alpolgármesteri széket. Erdődön az 5828 választópolgár mindössze 43,85%-a élt szavazati jogával.
Ákos községben komoly verseny alakult ki Balogh Tibor jelenlegi liberális polgármester és Sándor Sándor József RMDSZ-es jelölt között. Mellettük indított még polgármesterjelöltet a PSD, a Pro Románia és az MPP is. Az előzetes felmérések alapján Balogh és Sándor között dől el a verseny a polgármesteri székért, a helyi tanács viszont elég színes lehet. A választási eredményeket legjobban a több mint ezer főből álló roma közösség szavazatai befolyásolhatták. Ottjártunkkor nagy számban várakoztak a választópolgárok, hogy sorra kerüljenek, nagy részük roma volt. 58,94%-os részvétellel zárult a szavazás, 1311-en éltek szavazati jogukkal.
Tasnádon az RMDSZ jelöltjének az esélyeit nehezítette, hogy népszerű versenytársakkal kellett megmérkőznie. Tóga István elmondása szerint amiatt vállalta el a jelölést, hogy megválasztása esetén elkezdje azoknak a hibáknak a kiküszöbölését, amiket az utóbbi négy évben a városvezetés elkövetett. Nemcsak Tasnád, hanem annak környéke is hátrányos helyzetbe került az elmúlt mandátumban regnáló városvezetők mulasztásai miatt. Egy 43 százalék körüli magyar közösség számára nem könnyű polgármestert állítani, de nem esélytelen; ha melléjük állnak más nemzetiségű szavazók is, akik fejlődést akarnak, akkor Tóga lehet a polgármester. Annyi tény, hogy kevés szavazaton fog múlni, ki kerül ki győztesen. Tasnádon a választásra jogosult 7564 állampolgár 56,2%-a járult urnák elé, a közösségük jövőjének alakulása a következő négy évben az általuk megválasztott tisztségviselőktől függ.
Kaplony községben Megyeri Tamás Róbert volt a kihívója a már több mandátumot kitöltő Mosdóczi Vilmos MPP-s polgármesternek. Az RMDSZ-es polgármesterjelölt ottjártunkkor elmondta, hogy függetlenül attól, mi lesz az eredmény Kaplonyban, bízik abban, hogy mindkét magyar párt szavazói az RMDSZ tanácselnökjelöltjére szavaztak. A településen 55,68%-os részvételi aránnyal zárult a voksolás, 1483 választópolgár szavazatai alapján áll össze a községet vezető testület.
Szatmár megyében Mezőfény volt az egyetlen közigazgatási egység, ahol egyetlen polgármesterjelölt indult, Brem Lászlónak nem akadt kihívója, tehát gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott. Állított listát a Német Demokrata Fórum és a Magyar Polgári Párt is, de ezek nem befolyásolják a polgármester-választás eredményét, bevihetnek egy-két tanácsost, de az sem jelent problémát. A gond az volt, hogy a lakosság nagy része ezért el sem ment szavazni, így a megyei tanácselnökjelölt is sok szavazattól elesett. 1612 szavazásra jogosult választópolgárból 749 (46,46%) jelent meg az urnák előtt.
Börvelyben Kiss Zoltán kihívójának az MPP és román pártok kampányoltak. A jelenlegi polgármester elmondta, hogy bízik abban, hogy a község lakói látják az elmúlt nyolc év eredményeit, és nem szavaznak egy olyan jelöltre, akinek nincsenek közigazgatási tapasztalatai. Voltak már ilyen jelöltek az elmúlt harminc év során, közülük egyesek nyertek választásokat is, de eredményeket nem tudtak felmutatni. A községben vasárnap délután hosszú sorokban várakoztak a szavazók, hogy élhessenek választójogukkal, 52,79%-os részvételi aránnyal zárult a voksolás, 900-an Börvelyben, 567-en Lucăceni-ben szavaztak.
Pusztadaróc községben 3100 választópolgár él, közülük több mint hatszázan külföldön, olyanok, akik nem csak dolgozni mentek külföldre, hanem évek óta véglegesen le vannak ott telepedve. Găman Mihálynak ezúttal MPP-s kihívója volt, akinek nem sok esélye volt a győzelemre, de a tanácsosi listáról bekerülhet egy-két személy, a leosztásoknál pedig akár a liberális tanácsosok száma is nőhet. A községben 1972-en járultak urnák elé, 62,4%-os részvétellel zárult a szavazás, Szamosdarán a választópolgárok 73,77% százaléka élt szavazati jogával.
Mikola községben 30 százalék körüli a magyarság részaránya, a polgármesteri tisztségért pedig két magyar jelölt is (RMDSZ és MPP) versenybe szállt. Dobos István (RMDSZ) jelenlegi polgármester közepesnek nevezte a szavazáson való részvételt, a magyarság megosztása itt a liberális jelölt esélyeit növelte. Itt a község 1451 lakosa (45,42%) döntött arról, hogy a következő 4 évben ki vezesse a települést.
Lázáriban is közepesnek mondható részvételi arány mellett zajlott a voksolás. Béres Antal RMDSZ-es polgármesterjelölt esélyeit az MPP-s és a független jelölt is gyengítette, esélyt adva a román jelöltnek. Lázári községben 2663 személy járult az urnák elé, a szavazásra jogosultak 52,48%-a döntött arról, hogy ki kerüljön tisztségbe.

Nem elégedetlenek

„Avasújváros történelmet írt” — summázta örömmel megkeresésünkkor Majláth Gábor polgármester. Mint mondta, nagyon megmozdult a közösség, a szavazási adatbázisban szereplő 3130 választópolgár közül több mint 1700-an voksoltak, és a község három településén (Avasújváros, Kőszegremete, Rózsapallaghegy) a részvételi arány bőven meghaladta az 50%-ot, míg Avasújvároshegyen és Rózsapallagon alig valamivel maradt el az 50%-tól. Mozgóurnát 84-en igényeltek, valamennyien egészségi állapotuk, mozgáskorlátozottságuk okán, a községben ugyanis a járvány kapcsán senki nincs házi elkülönítésben.
Halmiban sem elégedetlen a szavazáson való részvétellel Incze Lajos polgármester: „mentek az emberek, nem szentelték teljesen a pihenésnek a vasárnapot”, a község hivatalosan jegyzett 4096 választópolgárából több mint 1800-an járultak az urnák elé — a legnagyobb számban Kisbábonyban, ahol közel 55% volt a részvételi arány, de Dabolcon és Halmiban is meghaladta a 45%-ot. Mozgóurnát 45 személy igényelt, s akárcsak Avasújváros esetében, valamennyien betegségük, mozgáskorlátozottságuk okán.
„Mozgás van a szavazóházakban, nem mondom, hogy nem lehetett volna nagyobb mozgás, de összességében elégedett vagyok a jelenléttel. Az 5715 választópolgár közül több mint 2600-an voksoltak, a részvételi arány Adorjánban meghaladta az 53 százalékot, míg Meggyesgombáson a megszokottnál kevesebben szavaztak” — mondja Piricsi Arthur, Sárközújlak polgármestere. A kisvárosban 39-en igényeltek mozgóurnát, de senki sem házi elkülönítés miatt.