Az INSP szerint fertőzésgyanúsnak minősül bármely személy, akinél köhögés és láz lép fel hirtelen, vagy legalább három a következő tünetek közül: láz, köhögés, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás, nátha, nehézlégzés, étvágytalanság/hányinger/hányás, hasmenés, megváltozott tudatállapot; bármilyen tüdőgyulladásos, bronchopneumoniás (+/- mellhártyagyulladás) személy; bármely súlyos akut légúti megbetegedésben (SARI) szenvedő, lázzal, köhögéssel és nehézlégzéssel küzdő páciens, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel.

SARS-CoV-2-vel való fertőzöttség gyanítható azoknál a 16 éven aluli kiskorúaknál is, akiknél gyomorrontásra utaló tünetek (hányás, hasmenés) lépnek fel, és azok nem hozhatók összefüggésbe a táplálkozással — szögezi le az INSP.
Valószínűsíthető esetnek minősül az a páciens, akinél teljesülnek a fertőzésgyanús esetnél felsorolt klinikai kritériumok, és egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között; az a páciens, akinél a tüdőröntgen-, tüdő-CT- vagy tüdőultrahangos vizsgálat eredménye a COVID-19-re utal; az a személy, aki a szaglás/ízlelés elvesztését észleli, és ennek hátterében nem húzódik más azonosítható ok; az a hirtelen elhunyt személy, akinél a halál beállta előtt légzési elégtelenség lépett fel, és aki egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja volt, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között.

Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzöttséget, a klinikai tünetektől függetlenül.

Direkt kontaktnak minősül: a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy; az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután); az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét); az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől; az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben — például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben — egy fertőzött betegtől; az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül nyúlt hozzá a fertőzött betegtől vett mintákhoz.

Közösségi eredetű megbetegedésről beszélünk, amikor a koronavírus-fertőzés tünetei már a kórházba utaláskor vagy az ettől számított 48 órán belül jelentkeznek; a tünetek a kórházba utalást követő 3–7. napon jelentkeznek, és erős a közösségi megfertőződés gyanúja (például a páciens egy fertőzési gócból érkezik).

Az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedésről beszélünk, amikor a tünetek a kórházba utalástól számított 48 óra múlva jelentkeznek, és erős az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megfertőződés gyanúja; egészségügyi alkalmazottnál jelentkezik a megbetegedés, és nincsenek a közösségi terjedésre utaló jelek.
Azok a megbetegedések, amelyeknél a tünetek a kórház elhagyását követő 14 napon belül jelentkeznek, lehetnek: az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedések, ha a kórház elhagyását követő 48 órában jelentkeznek a tünetek; illetve bizonytalan eredetűek, ha a kórház elhagyását követő 3–14. napban jelentkeztek a tünetek, és nincsenek a közösségi terjedésre vagy az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedésre utaló jelek.

A halál oka: COVID-19

COVID-19-cel igazolt beteg elhalálozásának minősül minden olyan haláleset, amely igazoltan koronavírussal fertőzött személynél következik be, leszámítva azokat az eseteket, amikor az elhalálozásnak más, egyértelmű oka volt, amely nem hozható összefüggésbe a COVID-19-cel (például sérülés, akut vérzés stb.).
Az igazoltan COVID-19-betegek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását.
A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek a halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz — szögezi le az INSP.
Ha a halál okát tisztázni kell, javasolt az RT-PCR-vizsgálat elvégzése tüdőszövetből vett mintán — teszi hozzá az INSP.