Romániában marad a legkevesebb a gyermektelen, egyedülálló alkalmazottak bruttó béréből az adók és kötelező járulékok levonása után az Európai Unióban – derül ki az Euronews elemzéséből, amelyet a Mediafax hírügynökség ismertetett az Eurostat adatai alapján.

A statisztika szerint egy romániai alkalmazott bruttó keresetének 41,5 százaléka kerül az államhoz jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék formájában, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban. Az uniós átlag ezzel szemben 29,1 százalék.

A másik végletet Ciprus jelenti, ahol a levonások a bruttó jövedelem mindössze 15,1 százalékát teszik ki. A második legalacsonyabb terhelés Görögországban van, 17 százalékkal.

Románia után Litvániában a legmagasabb az adók és járulékok aránya (39,1 százalék), ezt Belgium (37,6 százalék), Szlovénia (36,9 százalék), Németország (34,8 százalék), Dánia (34 százalék) és Magyarország (33,5 százalék) követi.

Az uniós átlagot Luxemburg (32,6 százalék) és Horvátország (31,5 százalék) is meghaladja. Ugyanakkor több tagállamban a bruttó bér kevesebb mint 25 százalékát vonják el. Ebbe a csoportba tartozik Csehország, Írország, Portugália, Spanyolország, Bulgária, Málta, Észtország, Olaszország, Svédország és Szlovákia.

Az Európai Unió négy legnagyobb gazdasága közül Németországban a legmagasabb a béreket terhelő adók és járulékok aránya, 34,8 százalék. A legalacsonyabb Spanyolországban, 22,1 százalék. Franciaországban ez az arány 26,2, Olaszországban pedig 24,1 százalék.

Csonka családok adója

Azoknál a családoknál, ahol egyetlen kereső tart el két gyermeket, az uniós átlagos adó- és járulékteher 8 százalékra csökken. Románia azonban ebben a kategóriában is az első helyen áll: itt 33,4 százalékos a terhelés, ami továbbra is a legmagasabb az EU-ban.

A második helyen Litvánia áll 23,8 százalékkal, csaknem tíz százalékponttal Románia mögött. A 20 százalékos küszöböt rajta kívül csak Magyarország, Szlovénia, Finnország és Dánia lépi át. Görögországban és Lengyelországban viszont az ilyen családok nettó jövedelme még a bruttó fizetésnél is magasabb, amit a gyermekek után járó támogatások és adókedvezmények tesznek lehetővé.

A legnagyobb különbség Németországban figyelhető meg az egyedülálló munkavállalók és a kétgyermekes, egykeresős családok adóterhei között. Az adók és járulékok aránya 34,8 százalékról mindössze 0,2 százalékra csökken. Mindkét esetben az éves bruttó bér 47 514 euró, a kétgyermekes család azonban 47 424 euró nettó jövedelmet vihet haza, míg egy egyedülálló alkalmazott 31 ezer eurót kap kézhez. A különbség így évente 16 424 euró.

Azokban a családokban, ahol mindkét szülő dolgozik és két gyermeket nevel, az adó- és járulékteher minden uniós tagállamban alacsonyabb, mint az egyedülálló munkavállalók esetében, Görögország kivételével. Lengyelországban a különbség 11,5 százalékpont, míg Görögországban a két csoportot azonos mértékben terhelik.

Hírszerkesztő
(Nyitókép: freepik.com / pressfoto)