Jegyzet

Kormányválságok időszaka

2021.10.05 - 16:00
Az elmúlt években Románia lakossága nem szűkölködött a kormányválságokban. Amikor a PSD a saját kormányát buktatta meg, nagyon sokan remélték, hogy bármelyik másik párt jobban tudná kormányozni az országot.

Amikor erre a liberális pártnak lehetősége adódott, kiderült, hogy mégsem így van. Sem önállóan, sem koalícióban nem működik a kormányzás, most újabb bizalmatlansági szavazás előtt állunk. Az országnak a válságból való kilábalásban a jelenlegi lehetőségek szerint az sem segít, ha megbukik a kormány, s az sem, ha marad. A PNL és az RMDSZ nem rendelkezik abszolút többséggel, a parlamentben nagy számban jelen levő PSD-vel a PNL nem kíván szövetkezni, elképzelni is nehéz, miként alakul a helyzet a továbbiakban. 


Érdemes elgondolkodni azon, hogy a huszonegyedik században mennyire működőképes még az ókorban kidolgozott, demokráciára épülő társadalmi berendezkedés. Azonnal rávághatnánk a választ, hogy nem a szabályrendszerrel van a baj, hanem annak alkalmazásával, ami valóban mindig kérdéses volt. Az ókortól napjainkig minden társadalmi rendszer valamilyen módon demokráciát hirdetett (gondoljunk csak a népi demokráciára), sokszor nagyon jó törvények születtek, de azok csak elméletben léteztek, a gyakorlatban mindig hamisan alkalmazták őket.
A jelenleg is működő képviseleti demokrácia elméletileg kiváló szabályokra épül, mégis azok alkalmazása messze elment azok szó szerint történő betartásától. A lakosság — a választópolgárok — folyton azt reméli, hogy megbízott képviselői az őket felhatalmazó választók érdekeit képviselik majd, hiszen ezt vállalták, mégis egyre kevesebb olyan példát tudunk felsorolni, amikor megvalósulnak az ígéretek. Éppen ezért — napjainkban is — a választók folyton panaszkodnak, hogy egyre nehezebb az élet, nem elég a fizetés, a nyugdíj, folyton emelkednek az árak… 


Panaszkodni lehet, bár az nem megoldás. Az emberek többsége nem megy el szavazni, otthon várják, hogy minden jobb legyen. A demokratikus rendszerben ők azok, akiknek nincs joguk a panaszra. Azok, akik elmennek szavazni, és valamelyik párt képviselőit felhatalmazzák, hogy képviseljék őket, nem kérik az elszámoltatást. Ki tud olyan politikust, akinek miután közgyűlésen beszámolt a parlamenti munkájáról, azt mondták a választói: ez kevés, e miatt a tevékenység miatt nem hatalmazunk fel újra. Általában a politikusok egymással harcolnak a pozíciókért, nemcsak kampány, de a kormányválságok idején is. 


Minden párt arra hivatkozik: azért nem tudja teljesíteni a választási ígéreteit, mert kevesen mennek el szavazni, nincs eléggé erős döntéshozói felhatalmazása, hogy érvényesíteni tudja a választók akaratát. Nem mondja egyetlen képviselő sem, hogy gyengék a képességei, emiatt visszalép a politikából, azt mondja, kevesen mennek el szavazni, és azok sem az ő pártját tartják a legalkalmasabbnak a problémák megoldására. Kormányválságot követ újabb kormányválság, az életszínvonal csökken, egyre világosabban látszik, hogy a helyzet minden területre kihatással van, a politika oldalán pedig erősödik az egymásra mutogatás, s a választókkal meg akarják értetni, hogy nem azok a felelősek, akikre ők szavaztak, hanem mindig valaki más.

Elek György

Ajánljuk még a témában:

Jegyzet

...amit ráterhelne a számlákra!

Úgy tűnik, hogy nagyon rossz irányba halad az energiapiaci liberalizáció, az áramszolgáltatók lassan már nem is csinálnak egyebet, minthogy számláznak és bevételeznek. Minden ügyfélhez köthető szolgáltatást a minimumra csökkentenek, mert ha nem tennék, drágább lenne minden!
Jegyzet

A viccel nem érdemes viccelnünk

Ilyenkor, április elején minden évben jó szokás szerint előkerülnek a viccek, apróbb ugratások. A barátok, ismerősök, családtagok heccelik egymást, hiszen így kellemesebben telik az idő.
Közösség

Két gáz között

Óriási erők csapnak össze ebben az időszakban a fejünk fölött, nekünk semmi közünk az egészhez, nem is tehetünk ellene semmit, mégis mi, kisemberek isszuk meg a levét a magas energiaárak formájában.