„Nagykároly egy olyan kisváros, amelyiknek szuperhatékony az európai uniós alapok lehívását menedzselő csapata. Évek óta minden lehetőséget megragadnak, jelenleg pedig 34 millió eurós portfólióval rendelkeznek. Ritkábban hivatkoznak rájuk az országos sajtóban, ellenben ha az uniós alapok lehívása kerül szóba, mindig felmerül a város neve” — írták a világszinten jelen lévő, a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó UrbanizeHub szakértői.

A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára. Olyan kritériumok szerint mérte az önkormányzatok eredményességét, mint az uniós források lehívásának sikeressége az elmúlt finanszírozási ciklusban, a gazdasági szférával való együttműködés vagy az innováció. Bár Nagykároly nem került be a lista első tíz helyére, a szakemberek mégis elismerték az elmúlt években tett erőfeszítéseit, főként az uniós források lehívása terén. Szintén dicsérettel illették a szomszédos Máramaros megye székhelyét, Nagybányát az innováció terén elért eredményei miatt, valamint a városok sorában egy községről is szót ejtettek, a Fehér megyei Maroscsügedről, amelyik szerintük vetekszik a legkorszerűbb hazai településekkel.

Ami pedig a lista első tíz helyezettjét illeti, az első két helyen toronymagasan vezet Kolozsvár és Nagyvárad. Az UrbanizeHub szerint Kolozsvárt lehet utálni, szeretni, kritizálni, viszont nem lehet nem beszélni róla, ha a városok fejlődése kerül szóba. Sőt, azt is kimondják a rangsor készítői: Kolozsvár az egyedüli olyan város Romániában, amelyik felveheti a versenyt a nyugati városok fejlettségi szintjével. A szakemberek szerint a részvételi költségvetés, a város stratégiai projektjeinek megvitatására létrejött innovációs központ mind olyan tagadhatatlan ütőkártyák, melyek városfejlesztés terén megkerülhetetlenné teszik Kolozsvárt. A város „turbó-vezetősége” munkája révén nem telik el olyan hét Kolozsváron, hogy ne történne valami. Folyamatosan pályáz, lobbizik, új projekteken dolgozik.

Nem sokkal maradt le Kolozsvártól Nagyvárad sem, melynek nagy előnye, hogy a városvezetés kiváló kapcsolatot ápol a versenyszférával, mer újítani, változtatni — emelték ki az UrbanizeHub szakemberei. Kiemelik továbbá, hogy Nagyváradé az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, ugyanakkor a város fejlesztéséért kisajátításokat eszközölt, és az épített örökség felújítását is saját kézbe vette.

Kolozsvártól és Nagyváradtól jóval kisebb város került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára: Krassó-Szörény megyeközpontja, Resicabánya. Bár csak 84 ezer lakosa van a megyeszékhelynek, lakosságarányosan mégis a legtöbb uniós forrást tudta lehívni, közel 140 millió eurót, ugyanakkor sikerült több nagy befektetőt is bevonzania, hogy ott vessék meg a lábukat.

Az első tízben szerepel még Buzău, Torda, Bukarest 3. kerülete, Brassó, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei, valamint Jászvásár, Konstanca és Dés.

Bumbuluţ Krisztina