Napok óta a közalkalmazottak bérpótlékai „tartják lázban” a médiát és a közvéleményt is, főleg, miután Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter összesítéséből kiderült, hogy több mint 50-féle bérpótlék van forgalomban — persze az eddig is köztudott volt, hogy a közalkalmazottak, de még inkább közigazgatási alkalmazottak amúgy is decens havi keresetét még egy „fél fizetéssel” megemelik a különféle juttatások, viszont ha valóban reálisak akarunk lenni, két tényről nem szabad megfeledkeznünk: egyrészt ezen pótlékok jó részét a magáncégek, vállalatok is beépíthették (volna) alkalmazottaik fizetésébe, hiszen a törvény nem tiltotta. Példaként lehet említeni az egyik talán legelső, bő évtizeddel ezelőtt alkalmazott juttatást, amit azok kaptak, akik napi X óránál többet töltöttek a számítógép képernyője előtt dolgozva, s amihez aztán kicsit később csatlakozott az a köznyelvben csak „szemüvegpénz”-ként emlegetett pótlék is — igaz, közben változott a világ, s ma már legtöbbünk napi 8–10 vagy még több órát görnyed a számítógép előtt, laptop fölött, viszont a közalkalmazotti apparátusnál ez a pótlék nem merült feledésbe vagy került süllyesztőbe. Másrészt valóban vannak olyan munkahelyek és munkakörök, amelyek ilyen-olyan veszélyességet, károsító tényezőket hordoznak, s a kutatási minisztérium vegyi laboratóriumaiban dolgozók talán nem alaptalanul kapják azt a 10%-os toxikussági pótlékot. Persze az is tény, hogy az utóbbi években jelentősen bővült a pótlékpaletta (ezt a számok is alátámasztják: két év alatt 56 milliárd lejről 109 milliárd lejre nőttek a bérköltségek, s ebből a 109 milliárd lejből 25%-ot csak és kizárólag a pótlékok tesznek ki) — s külön juttatás jár már a parlament alkalmazottainak is, mert elektromágneses hullámok károsítják az egészségüket, de egészségkárosító környezetben dolgoznak a Versenyhivatal és a Számvevőszék dolgozói is (+15%), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), a Versenyhivatal és a pénzmosás elleni hivatal, az OPSCB alkalmazottai 15 százalékot kapnak az alapfizetésen felül azért, mert bizalmas információkkal dolgoznak — a prefektusi hivatalok dolgozói pedig 30%-os pótlékot kapnak a koronavírus-járvány kitörése óta. Hogy miért (azt az egy-két embert leszámítva, akik valóban fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve), azt senki nem tudja — az viszont bizonyos, hogy ez utóbbi pótlékot törölni tervezi a kormány, és ezzel 23,8 millió lejjel csökkenti a kiadásokat. A többi pótlék megmaradásáról, eltörléséről vagy épp átalakításáról a parlament fog majd dönteni.

Üdülési jegyek — mentőöv?

A közalkalmazotti juttatások egy teljesen külön kategóriáját képezik az üdülési jegyek — amelyeket anno azzal a céllal hoztak létre, hogy fellendítsék az igencsak hanyatló hazai turizmust, hiszen rengetegen választották a sokkal olcsóbb, de minőségibb körülményeket kínáló külföldi utakat, mintsem az országhatáron belüli nyaralást. A számítások részben be is váltak, mert a hazai turizmus valóban fellendült az 1400 lejes utalványoknak köszönhetően, sőt, tavaly — amikor sokan a korlátozások, sokan a koronavírustól való félelem miatt nem utaztak külföldre — valóságos mentőövet jelentettek a hazai szállás- és vendéglátóhelyeknek. Ennek tükrében teljesen érthető a felháborodás és felzúdulás, amit Florin Cîţu miniszterelnök azon bejelentése váltott ki, miszerint idén felfüggesztik az üdülési utalványok kibocsátását — igaz, a miniszterelnök azt is pontosította: a hatóságok meghosszabbították a 2019-es és 2020-as utalványok érvényességét azokban az esetekben, amikor nem használták fel azokat, és a következő évben fogják kiadni azokat az üdülési jegyeket, amelyeket 2021-ben kellett volna. Ezek a kijelentések azonban nem jelentenek túl nagy vigaszt a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásoknak, amelyek már eddigi is a csőd közelében jártak. Iparági adatok szerint a HoReCa-szektor vállalatainak negyede ment csődbe a koronavírus-járvány hatásaként, a szakemberek viszont attól tartanak, hogy ez az arány akár harmadára is növekedhet. Daniel Mischie, a Románia Fejlődéséért Koalíció turisztikai munkacsoportjának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a hoteleket működtető vállalatok akár be is perelhetik az államot az üdülési jegyek felfüggesztésével kapcsolatos döntés miatt. Mischie szerint a turisztikai egységeknek nem segítségre van szükségük, hanem kártérítésre. A szakember úgy fogalmazott, a pénzügyi források és a kiszámíthatóság hiánya a magyarázata annak, hogy a vendéglátóipari egységek negyede nem nyitott ki újra.

„Az iparágunk a romániai munkaerő 7%-ának ad munkát. 400 ezer ember dolgozik közvetlen és közvetett módon ennek az ágazatnak. Románia GDP-jének 5%-át adjuk. A kormánynak három hónapja kellett volna megoldást találnia arra, hogy kártérítést fizessenek az ágazatot érintő korlátozások miatt” — mondta.

Szabó Kinga Mária

Fotó: www.zdg.md