A paradicsom az abszolút győztes akkor, amikor palántanevelésről van szó, több szatmári kertész is azt tapasztalja, ezt a konyhakerti növényt nevelik a legtöbben odahaza. A paradicsom mellett a paprika és a padlizsán az, amiből a legtöbbet palántáznak a szatmári kiskerttulajdonosok, de a káposzta-, a karalábé- és az uborkanövendék is keresett.

Nyolc hét

Az igazi háztáji kertész saját maga nevelte palántákat ültet ki a kertbe; a magok február végétől kerülhetnek a földbe, az általános szabály pedig az, hogy nyolc héttel a kiültetés előtt kell elvetni a magokat. Paradicsomnál meg szokás várni a fagyosszentek elmúltát, ami ugyebár március közepi magvetést jelent, de aki bátrabb, az február végén már vethet.

Fertőtlenítés

Direkt palántázásra való földbe érdemes elvetni a magvakat, mert ez nagyon szemcsés, porhanyós, jó vízáteresztő képessége van, de jellemző rá, hogy jól meg is tartja. Az ilyen talajok fertőtlenített, sterilizált tiszta humuszadagok, ami szintén növeli a sikeres csíráztatás és palántanevelés és -növekedés esélyét, de nem szabad megfeledkezni a nevelőedények fertőtlenítéséről sem. Aki saját kertjéből származó földbe vetne magot palántanevelés céljából, maga is kártevő-mentesítheti a földet úgy, hogy átnedvesítve 20–25 percre beteszi a 100 fokosra melegített sütőbe. Alkalmas lehet palántaföldnek az átszitált komposzt és apró szemű tiszta homok egyenlő arányú keveréke is. Az üzletekben kapható általános virágföldek többségükben nem jók palántanevelésre, mert túl savanyúak vagy lúgosak.

Fény, meleg, víz

A csávázott magot választó kertész még nagyobb sikerességi rátával fog steril földbe vetni, a csávázási folyamat ugyanis azt jelenti, hogy a magokat hőkezelés után egy növényvédő bevonattal látják el, amely a magban vagy a talajban lévő kártevőktől védi a szaporítóanyagot.

A magot elültetni bármibe lehet, műanyag ültetőtálcák vagy a földben lebomló, préselt tőzegből készült cserepek egyaránt megfelelnek, de akár oldalára fektetett, kivágott tejes doboz is megfelel a célnak, és ugyanilyen jó lehet a tojástartó vagy a kicsi joghurtos pohár is. A növénynövendékek kapjanak fényt, környezetük hőmérséklete legyen éjjel-nappal állandó, lehetőleg 20 fokos, de 10 foknál soha legyen hidegebb! A föld mindig legyen nedves, soha ne száradjon ki, viszont nem szabad áztatni, a kelésig letakart, bevetett föld segíti a melegen és párásan tartást. Az öntözés gyakorisága attól függ, hogy milyen földbe voltak vetve a magok, milyen hőmérsékleten vannak tartva, és hogy milyen a levegő páratartalma. Az „alullocsolás” késői csírázást, kelést és lassú növekedést eredményez, az első levelek megjelenése utáni túllocsolás pedig palántadőlést. Ez utóbbit gombás fertőzés is okozhatja, ami ellen csak megelőzéssel lehet védekezni: a magvetés előtti megfelelő sterilizálással. Segítheti a fertőtlenítést, ha a kis ültetvény kamillafőzettel van locsolva. Egy húsz fok körüli, világos helyen való palántakeltetés során, rendszeres öntözés mellett nyolc-tíz nap a csírázási, kikelési idő, és 2,5–3 hét alatt ér el a növény a kétleveles állapotba, ilyenkor kell ritkítani a túl sűrű kelést és megoldani a szétültetést, mert ha nem, elkezdik elnyomni egymást a növények. Aki úgy gondolja, kivárhatja a négyleveles állapotot is, akkor sem késő még elvégezni a tűzdelést.

Kiültetés

Szabad földbe kiültetni a palántákat akkor javallott, amikor az éjszakai hőmérséklet nem csökken öt fok alá, és a növény legalább a 15 centiméteres magasságot elérte.

Princz Csaba