És ez a szám nem is igazán takarja a valóságot, a visszaesés mértékét, mert a legtöbb polgári esküvőt nem követte egyházi szertartás, pláne nem lakodalom; az állami szertartásról főleg azok nem mondtak le, akiknek bankkal, román vagy külföldi állami hivatallal volt dolguk az elmúlt évben. Tavaly változó volt, hogy szabad-e lakodalmat tartani, a legengedékenyebb időszakban is az volt a szabály, hogy legtöbb húsz fő vehetett részt egy-egy ilyen rendezvényen. Azok a szatmárnémetiek, akik nagy lakodalmat akartak, inkább kivártak tavaly — és sajnos még kivárnak most is —, de a polgári ceremóniát megtartották, ha teszem azt banki kölcsönt akartak felvenni például lakásvásárlásra, vagy más olyan ügyes-bajos adminisztratív jellegű dolguk volt, amihez szükséges volt a házassági anyakönyvi kivonatra.

A polgári esküvők számának negyvenszázalékos visszaesése azt jelenti, hogy a 2019-ben levezetett 684 polgári ceremóniához képest tavaly csak 405-öt tartottak Szatmárnémetiben; sok volt tavaly nem csak az új dátumra átszervezett polgári esküvő, hanem az átszervezés átszervezésével is találkoztak 2020-ban az anyakönyvvezetők.

Hogy helyreáll-e a rend idén, azt senki nem meri még találgatni sem. A tavalyi bizonytalanság és sok szigorítási hullámvölgy után sem hivatali személy, sem lakodalomra váró pár nem tud biztosat mondani arra vonatkozóan, hogy idén meg fogja-e tartani a polgári szertartást, az meg pláne bizonytalan dolog, hogy sokfős lakodalmak már lesznek-e ebben az évben.

Princz Csaba

Fotó: Kinczel Tünde