Évekkel azután, hogy először megjelent a javaslat, szüntessék meg az EU-ban a szezonális időváltoztatást, az európaiaknak vasárnap ismét vissza kellett állítaniuk az órákat, és ez a gyakorlat valószínűleg nem fog egyhamar megváltozni.

Elsöprő volt a többség

Az Európai Bizottság 2018 szeptemberében ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta. A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták.

Nem győznek mindent egyszerre

— Van egy „sávszélességi” probléma – mondta az Euronewsnak Jakop Dalunde svéd EP-képviselő (Zöldek/EFA), a szezonális időszámítás megszüntetéséről szóló javaslat árnyék-raportőre. A politikai rendszer nem tud egyszerre mindent kezelni. Nem akarok a brexittel jönni, de az egyik legnagyobb példa erre, hogy a brit politika nagyon nehezen tudott más társadalmi változásokat kezelni, miközben a brexit zajlott. És most az európai rendszernek is sok mindennel kell megbirkóznia, nem jut ideje az órával foglalkozni – tette hozzá.

Az EU vezetői jelenleg Oroszország ukrajnai háborújával foglalkoznak, amely új történelmi magasságokba emelte az energia- és élelmiszerárakat, ami súlyosan érinti az európai fogyasztókat és vállalkozásokat, és azzal fenyeget, hogy recesszióba taszítja a gazdaságot. Ezt megelőzően a pedig Covid19 és annak egymást követő hullámai csak az EU-ban több mint egymillió ember halálát okozták, és a gazdaságot is megrázta a járvány,  ezért kevés idő jutott annak megvitatására, miként vegyen búcsút az EU a szezonális óraátállítástól.

Kiderült, hogy nem takarékosabb

A nyári időszámítást (mikor az órákat kora tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával hátraállítják) először 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a szénfogyasztást, hogy a fegyvergyáraiba több jusson. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália is követte példáját. A II. világháború után Európában többnyire felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajsokk hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a világítás szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást. Azóta számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása ma már elhanyagolható. Ennek oka részben a technológia fejlődése. Ezzel szemben viszont egyre több bizonyíték van arra, hogy főleg a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.

Betegségek, balesetek

A nyári időszámításra való átállást követő héten például több szívroham történik, és nő az emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegségek száma is. Az autóbalesetek számában is enyhe emelkedést tapasztaltak. A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a Cluster-fejfájás — ez azért van, mert a „társadalmi óránk”, azaz a társadalmunk működését meghatározó menetrend és a belső óránk, amely többé-kevésbé a naphoz igazodik, nincs összhangban.

Az óraátállítás megszüntetése azonban nem könnyű, és sok döntést igényel a legmagasabb szinten, mivel az idő nagyon is politikai kérdés. A Benelux-államok, Franciaország és Spanyolország tökéletes példák erre. Európában jelenleg három időzóna van, az országok túlnyomó többsége a közép-európai időt (CET) használja szabványként, további 10 ország a kelet-európai időt (EET), három pedig a nyugat-európai idő (WET).

A mostani időzónák

Az lenne a logikus, hogy a hosszúsági körök alapján állapítsák meg, melyik ország hova tartozik. Az Egyesült Királyság és Marokkó például egy vonalban van, de a közöttük lévő európai országok földrajzilag ugyanazon a délkörön fekszenek, beleértve Franciaországot, Németországot és a Benelux-államokat, amelyek egy órával előrébb járnak. Ez a második világháborúig nyúlik vissza, ugyanis amikor a náci csapatok megszállták Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot, követelték, hogy álljanak át a német időszámításra, viszont a második világháború vége  után a visszaváltást túlságosan zavarónak ítélték, ezért így maradt. A spanyol időátállításról Francisco Franco spanyol diktátor döntött egy Adolf Hitlerrel folytatott találkozót követően, hogy országát a német időszámításhoz igazítsa.

Eljött az ideje a változásnak?

A kérdés most újra napirenden van, és az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamoknak egymás között kell elrendezniük a kérdést. Az EU-tagállamok számára az első kérdés az, hogy maradnak-e a normál, azaz a téli időszámításnál, vagy inkább váltanak a nyári időszámításra.
A koordináció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a hosszúsági körökön osztozó közvetlen szomszédok ugyanazt a szabványos időt válasszák, és így "elkerülhető legyen az időzónák foltozódása, hogy többé-kevésbé egységesnek tűnő módon rendeződjön a helyzet, és ne zavarja meg a piacot és a tagállamok közötti kereskedelmet" – mondta Ariadna Guell, a Barcelonai kezdeményezés az időzóna-használatról az egészséges társadalomért koordinátora az Euronewsnak.

A kezdeményezés saját javaslattal állt elő, amely szerint az európai országok négy különböző időzónára oszlanának, többnyire a jelenlegi téli időszámítás alapján.
„Ez a négy időzóna az, amely a legjobban összehangolja a szociális óránkat azzal, amit mi természetes időnek nevezünk – tehát a földrajzilag helyes idővel, ha úgy tetszik” – magyarázta Guell. „Ezek garantálják, hogy minden országban a nap délben a legmagasabb állásban van. Így hozhatjuk ki a legtöbbet hozhatjuk az életünk óráiból. És azért is, mert így működik a kronobiológia, vagyis az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a belső ritmusunk hogyan befolyásolja az egészségünket. Azt mondják, hogy ez a legjobb a kollektív egészségünk szempontjából” – tette hozzá a koordinátor.

Mikor lesz tehát vége az óraátállításnak?

Ahhoz, hogy a tárgyalások újrainduljanak, a témát az Európai Tanács soros elnökségét betöltő országnak kell napirendre tűznie. Legutóbb a finn elnökség alatt, 2019 második felében volt róla szó. „A legjobb forgatókönyvünk az lenne, ha a tanács következő elnöksége ezt napirendre tűzné„ –mondta Guell. Ha ez valóban megtörténik, akkor a nyári időszámítást legkorábban 2025-ben törölhetnék el, mivel a megállapodást követően valószínűleg szükség lesz egy egy-két éves időszakra ahhoz, hogy a közlekedési szolgáltatások, köztük a vonatok és a repülőjáratok is hozzá tudjanak igazodni a menetrendjükkel az új időszámításhoz.

Nem svéd érdek

2023 január 1-jén Svédország veszi át a hat hónapos elnökséget, és Jakop Dalunde svéd EP-képviselő szerint kicsi az esélye annak, hogy felkarolja az ügyet. „Svédország az egyik olyan ország, amely bizonyos mértékig a legnagyobb hasznot húzza az óraátállításból. Földrajzi fekvése miatt ott a legnagyobb a változás (a téli és a nyári idő között). Szóval nem vagyok benne biztos, hogy Svédország lenne az az ország, amelyik ezt a kérdést erőltetné” – magyarázta.
Emiatt az EP-képviselő még abban sem biztos, hogy az óraátállítás Európában még az évtized vége előtt a múlté lehet. Azt, hogy a jóslata beigazolódik-e csak az idő fogja eldönteni.

Euronews