A szatmárnémeti Szent István Kör minden évben szervez püspöki szentmisével egybekötött koszorúzási ünnepséget Szent István napjára. Államalapító Szent István király ünnepén, Magyarország fő védőszentjének, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye védőszentjének ünnepén celebrált püspöki ünnepi szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspök a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban. A résztvevők együtt kérték Szent István közbenjárását magyar népünkért, családunkért, Európáért és az egész kereszténységért.

A püspök szentbeszédében elmondta, hogy 1038. augusztus 15-én felajánlotta koronáját és országát I. István, mielőtt visszaadta lelkét a Teremtőnek. 1083-ban László király az oltárra emelte — szentté avattatta — az első magyar királyt, fiát, Imrét és a vértanú Gellért püspököt. Ekkor jött létre az Árpád-ház, melyből több mint háromtucatnyi szent és boldog került ki a történelem folyamán. István király életében mutatta meg, hogy kire építi ő családját és országát. Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmeiben elmondja, hogyan akart ő országot alapítani, hogyan akart népének hazát biztosítani, mindenekelőtt a saját törvényei szerint. Schönberger kifejtette: amikor elérkeztek a magyarok ősei a Kárpát-medencébe, Pannóniára, sokat kalandoztak. Nem hiába imádkozták az akkori keresztény Európa nagy katedrálisaiban, hogy: „A magyarok nyilaitól, ments meg, Uram, minket!”, mert bizony ahova ők lecsaptak, ott kő kövön nem maradt. Később rájöttek, mert a történelem megtanította őket, hogy ez így nem mehet. Az ország vezetői rádöbbentek, hogy ha meg akarnak maradni, ha hazát akarnak építeni, akkor véget kell vessenek a kalandozásnak. Miután Vajkot megkeresztelték, és a keresztény szokások szerint felvette az István nevet, felismerte, hogy a magyarok csak akkor maradhatnak meg Európában, ha felveszik a keresztény hitet.

Szent István elsőként kezdte el a megújulást; nagyon jól tudta, hogy nem arról van szó, hogy az európai népcsaládhoz kell tartozni, valamelyik európai hatalomnak be kell hódolni, hanem rájött arra, amire nagyon sokan nem jöttek rá, és nem jönnek rá ma sem, hogy Krisztus királysága megnemesíti és támpontot ad a király számára is. Amikor István kereszténnyé lett, nem a német császártól kért koronát, hanem Krisztus helytartójától — hangsúlyozta a püspök. Amikor megkoronázták, apostoli király lett. Az apostol azt jelenti, hogy valaki küldte. István úgy érezte, Krisztus az, aki őt küldte, hogy egész országát elvezesse a keresztény világba. István megértette, mit jelent királynak lenni. A király nem uralkodik, hanem szolgál. Küldetésből, mint apostoli király, vezette népét Krisztus útján. Szent István királyt karizmatikus vezetőnek szokták nevezni, ami azt jelenti: olyan kegyelmi erőt kapott, hogy össze tudta kötni az eget a földdel. Szent István nagyon európai akart lenni. Mi ma az Európai Uniónak vagyunk a tagjai. Szent István azért akart európai lenni, mert tudta, hogy Európa keresztény. Mint keresztény akart Európához tartozni. Most az látszik, hogy Európa épp a hitét és a kereszténységét tagadja meg. Ha Szent István nyomában akarunk járni, ha Szent István országát akarjuk építeni, ha Szent István népének akarunk jövőt biztosítani, akkor azt ma sem tehetjük másképp, mint ahogy azt valaha Szent István tette. Ha Európa elveszíti a kereszténységét, összeomlik és megsemmisül. Szent István ünnepe figyelmeztetés nemcsak Magyarországnak, hanem Európa minden országának is. Figyelmeztetés, hogy ha meg akarunk maradni, ha egy földi hazát is akarunk építeni, akkor nem szabad megfeledkeznünk Istenről — figyelmeztetett prédikációjában az egyházi elöljáró, rámutatva arra, hogy Szent István felismerte az ajándék nagyságát, és megszerezte azt, de hozzátette azt is, hogy nemcsak az ajándékot kell elfogadni, hanem az ajándékozó Istent is.

A szentmisét követően a résztvevők a templom homlokzatán elhelyezett Szent István-szoborhoz vonultak, ahol Szőcs Péter Levente, a Szent István Kör elnöke irányításával koszorút helyeztek el a szobor talapzatánál. Az eseményen részt vett Simon Előd, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Az esemény a Himnusz és a Mária-himnusz eléneklésével ért véget, közreműködött a székesegyház vegyes kara és a 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat.

Elek György