A prefektusi hivatal információi szerint az aszálykárokat ért területekből 44.377 hektáron kukoricát szerettek volna termeszteni, 20.025 napraforgónak kellett volna teremnie, 6.150 hektárnyi szántóba az ősszel szójamagot vetettek, 397 hektárról zabot kívántak volna learatni, továbbá 322 hektárnyi krumpliföldet és 5.315 hektárnyi egyéb haszonnövénnyel bevetett parcellát ért természeti csapás. A megyei szakemberek minden egyes településre külön-külön kilátogattak, és a helyszínen szemlélték meg a gazdák által bejelentett aszálykárok jogosságát. Eddig 59 közigazgatási egység felmérésével végeztek a megyében, és a munka befejezésének határidejét folyó év november 15-ére tűzte ki az Agrárminisztérium.

A tavaszi kultúráknak annyi

Kiss József agrármérnök Börvelyben gazdálkodik saját és bérelt területeken. A szakember kérdéseinkre válaszolva elmondta, a település határában lévő termőterületek több mint 70 százalékát érte kár. „A legtöbb szántón kukoricának kellett volna teremnie, de még harminc százaléknyi termést sem lehet begyűjteni róluk, a napraforgó esetében pedig 65 százalékos kárral kénytelenek számolni a gazdák. A mi területeinken is 70-80 százalékos a veszteség” – vázolta a cseppet sem rózsás helyzetet a szakember, aki szerint valóban kiszálltak a megyei szakértők, és megszemlélték a termőföldeket, ám még nem lehet tudni, milyen formában kaphatnak majd kártérítést az érintettek. Egyelőre csak az ígéretek szintjén van szó a jóváírásról.

Nem csak az aszály sújtja a mezőgazdászokat

Kiss arról is beszélt hírportálunknak, hogy a rossz betakarítás mellett az értékesítés is komoly gondot okoz számukra, ugyanis a felvásárlói piacot elárasztotta az olcsó ukrajnai termény. Ez a jelenség leveri az árat, és az amúgy is veszteséges helyzet mellett még nagyobb ráfizetéssel tudnak csak értékesíteni. A kukorica, a búza és a napraforgó ára is csökken, nem elég, hogy a nagy szárazság miatt nem termett elég itthon. A növények kicsik maradtak, a kukoricaszárak nem fejlesztettek csöveket, így értelemszerűen magvakat sem, a napraforgó pedig kicsi tányérokat növesztett, nincsen meg a korábban megszokott hozama.

Még nem árt az eső

Az talán vigaszul szolgálhat a gazdáknak, hogy a tavaszi vetésből származó növények ugyan nem gazdaságosak, de az őszi vetésből aratott repce és búza még megközelítette a tőle elvárt eredményeket. „A jelenlegi, csapadékos időjárás annyira nem nehezíti a betakarítást, mert még nem ázott meg csak a föld felszíne, a nagy szárazság miatt a talaj el tudja nyelni, raktározni a mostani esővizet. Még sok kell, míg telítődik” – tette hozzá a börvelyi mérnök. 
A gazdák tehát az őszi, esős időjárás miatt még nincsenek lemaradva a munkálatokkal, tudnak dolgozni a parcellákon. Az egykori Ecsedi-láp helyén található börvelyi területeken, a határ mentén Ágerdő és Bekek néven ismert szántóterületek körüli, valamikor tankcsapdaként megtervezett, esővíz-elvezető kanálisok még szárazak, tavaly ilyenkor például már csordultig tele voltak. A laposabb területeken sem okoz gondot a közlekedés a munkagépeknek. Kiss szerint a normális értékeknek megfelelő, őszi időjárást tapasztalunk, és a mostani esőnek még korántsem sikerült pótolnia a hosszú szárazságot.

Végh Balázs