Nemrég lezárult a Karaván a Szatmár megyei roma gyermekekért elnevezésű projekt, amelyet címszavakban így foglalnak össze a szervezők: 250 gyermek és 250 szülő/nevelő, 10 település, 10 egészségnevelési foglalkozás és 10 nem formális oktatási foglalkozás, nagy érdeklődés, öröm és sok mosoly. 

A 33 340 lej összértékű (amelyből 30 006 lej az Országos Roma Ügynökség hozzájárulása Az egészséges életmód népszerűsítése tájékoztatás, nonformális oktatás és tudatosítás révén elnevezésű program keretén belül) projekt szervezője a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás, mely szeptember folyamán 10 egészségnevelési és 10 bábszínházból álló, nem formális oktatási foglalkozást tartott Tasnádon, Kolcson, Szamosdobon, Pusztadarócon, Avasújvárosban, Piskolton, Tasnádszántón, Érszakácsiban, Mezőteremen és Túrtrebesen — pontosabban ezen települések hátrányos helyzetű közösségei számára. Ugyanis a projekt célja az egészséges életmód népszerűsítése volt, kimondottan a Szatmár megyei hátrányos helyzetű közösségek körében, egészségügyi oktatási foglalkozások és nem formális oktatási foglalkozások keretében, s ennek köszönhetően 250 hátrányos helyzetű gyermek (főként roma) és 250 szülő vett részt a családi és közösségi megbetegedések kockázatáról szóló, tájékoztatással, oktatással és tudatossággal kapcsolatos egészségügyi oktatási foglalkozásokon, valamint a bábszínházas foglalkozásokon. S mivel az elmélet mit sem ér a gyakorlat nélkül, a kampányban részt vevő valamennyi gyermek — a személyes egészségről és a higiéniáról szóló kifestőkönyvek, színes ceruzák mellett — személyes higiéniai cikkeket tartalmazó csomagokat is kapott.

Uniós roma stratégiai keret

Nemcsak újra, de új fókuszba is került az uniós roma stratégiai keret, amely átfogó, hárompilléres megközelítést határoz meg Európa legnagyobb etnikai kisebbségének felzárkóztatása érdekében — ugyanis a romák nemcsak a vén kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége, de a legelhanyagoltabb is, akiknek a társadalomba (pontosabban a nem roma társadalomba) történő beillesztéséért elméleti szinten alig, gyakorlati szinten pedig még annál is kevesebb történt. Annak ellenére, hogy az Európában élő, becslések szerint 10–12 millió roma közül körülbelül 6 millió az EU polgára vagy lakosa, ráadásul (diszkriminációs tilalom ide vagy oda) rengeteg uniós roma állampolgár még mindig az előítéletek és a társadalmi kirekesztés áldozatává válik, nőnek az iskolai szegregáció esetei, és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés továbbra sem javul. 

Az Európai Bizottság október 7-én adta ki a megerősített és megreformált uniós roma stratégiai keretet, amely átfogó hárompilléres megközelítést határoz meg. Ez a megközelítés kiegészíti a marginalizálódott romák társadalmi-gazdasági befogadását az egyenlőség előmozdításával és a részvétel elősegítésével. Minden romának meg kell adni a lehetőséget, hogy teljes mértékben kiaknázza lehetőségeit, és részt vegyen a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben. „A célunk az egyenlőség biztosítása és az, hogy ezt megvalósítsuk a roma közösségek számára. Nagyon súlyos problémákkal szembesülünk: csak 50 százalékuknak van munkája, a gyermekek 85%-át szegénység fenyegeti, a fiatalok több mint 60%-a nem jár iskolába, ezért képtelenek kitörni ebből a körből, amit az iskolai problémák jelentenek, onnantól kezdve, hogy a gyerekek kimaradnak az iskolából, az iskolai szegregációig” — fejtette ki Helena Dalli uniós biztos.

Szabó Kinga Mária