A nemrég életbe lépett adókedvezmények ügye is szóba került a City Rádió szerda reggeli Városinfó című műsorában, a helyzetet Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester elemezte: „Örülök annak, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök és az RMDSZ miniszterei meghallgatták az önkormányzatoknak az adóemelésekkel előállt helyzettel kapcsolatos panaszait és átérezték azt a helyzetet, amivel szembesültünk. Ez a mostani enyhítés egy gyógyír valamelyest, ám sajnos nem egy visszatérés abba az állapotba, ami az adóemelkedés előtt volt, de a legfontosabb az, hogy az igazán rászoruló rétegeknek sikerült egy segítő kezet nyújtani.

Nagyjából ezek a korábban bejelentettek voltak a mi javaslataink is, amit a helyi adók és illetékek igazgatóságának szakembereivel együtt dolgoztunk ki, de nagyjából ezeket kérte a többi önkormányzat is. 
Persze lett volna még hova javítani a dolgokon, de ez mindenféleképpen egy nagyon jó lépés, és bízom abban, hogy ennek még lesz folytatása is.” — mondta, majd részletezte, kiket érintenek ezek a kedvezmények, amelyek el lettek már fogadva és egy kormányrendelettel szinte azonnal életbe is léptetve.

Visszaélések is voltak

„Elsősorban, ahogy említettem, a fogyatékkal élőkről van szó ebben az ide vonatkozó rendeletben: 50 százalékos adójóváírás jár az ingatlanok és a gépjárművek esetében a súlyos fogyatékkal élők számára és 25 százalékos kedvezmény az előrehaladott fogyatékosok számára.

Fontos megjegyezni, hogy voltak visszaélések ezen a téren olyan értelemben, hogy a fogyatékkal élők négy-ötezer köbcentis gépjárműveket jelentettek be, és arra kapták meg az adókedvezményt. Most, ezt a mi javaslatunkra, 2000 köbcentiben maximalizálták a fogyatékkal élők adókedvezményre jogosult gépjárműveinek a kapacitását.

Egy másik fontos terület amelyben szintén enyhítették az adóterheket, az a régi épületekre vonatkozik. Ez már mindenkit érint, minden adóalanyt, hiszen ez egy nagyon fontos dolog, mert

. Szóval ezt is visszagomboltuk, és most már jelennek meg kedvezmények. 50 és 100 év közötti ingatlanok esetében 15 százalékos adókedvezményben részesülnek az adóalanyok, a 100 évnél idősebb épületek esetében pedig 25 százalékos kedvezményt kapnak az adóalanyok. A régi épületek esetében az adóhivatali nyilvántartásokban szerepel minden ingatlan esetében, hogy mennyi idős.

Úgyhogy ezek a legfontosabb olyan változások, amelyeket már az idei évben igénybe tudnak venni, és itt nagyon fontos azt megegyezni, hogy már hétfőn utasítottam a helyi adók és illetékek hivatalát, hogy kezdjék el átnézni azt, pontosabban aktualizálni: ki az, aki súlyos fogyatékkal él, és ki az, aki előrehaladott fogyatékkal él. Azt is meg kell nézni, hogy mennyit kell azoknak visszaadni akik már befizették az adójukat.

Azok számára, akik érintettek és már befizették az adót – egészben, vagy részlegesen –, két lehetőség fog rendelkezésükre állni. Vagy visszakapják a befizetett pénzt, vagy jóváírják az összeget a következő évi adóból.

Időigényes a többletbefizetés visszaszámolása

A fogyatékkal élők adókedvezményét illetően sok különbség lehet. Előfordulhat, hogy aki az eddigi nyilvántartás szerint előrehaladott fogyatékkal élt, az mostanra súlyos állapotba került. Vagy lehetnek olyanok, akik tavaly, vagy akár egy héttel ezelőtt még teljesen egészséges voltak és most újként jelent meg a fogyatékkal élők rendszerében. Ezeknek a személyeknek — és nem csak nekik — mind vissza kell adjuk a többletbefizetést, és pontosan ki kell azt számolni, hogy kinek mennyit. Ez elég sok időt igényel. Gyakori kérdés volt, hogy az érintettek, akik ebben a kategóriában vannak, mikortól érdeklődhetnek, mikor lesz visszaigényelhető, ha például ezt az opciót választják. Én azt gondolom, hogy maximum egy héten belül ezt a munkát elvégzik a kollégák, és akkor már lehet érdeklődni.” — magyarázta a városvezető.

„Egyenadók”

Mint kifejtette, az adózással kapcsolatos nagy problémát igazából komolyabban is orvosolni kellene —  a gond ugyanis abból ered, hogy az adóalapot emelték fel egy borzasztóan nagy ugrással, hiszen négyzetméterenként 1.490 lejről felvitték 2.677 lejre és majdhogynem megduplázták a négyzetméterre számolt értékét a téglából, zsalukőből, betonból épült bármilyen ingatlannak.
„Itt pedig az a gond, hogy nem tesznek különbséget ingatlan és ingatlan között, épület és épület között, tehát nem számít az, hogy az országnak mely részén van a megadóztatott ingatlan, hogy az egy bányászvárosban, vagy egy turistaparadicsomba helyezkedik el. Hiába megyeszékhely Szatmárnémeti, nem lehet egy lapon emlegetni gazdasági potenciál és az ingatlan értéke szempontjából Kolozsvárral, Temesvárral, Kostancával, vagy Nagyszebennel. Bármennyire is a világ közepe Szatmárnémeti számunkra, ezt ugyebár tiszta szívvel mondom, de nem ér annyit egy 60 nézetméteres tömbházlakás szeretett városunkban, mint Kolozsváron. Körülbelül négy-ötszörös különbség van, közben pedig az adóterhek egyformák.
Éppen ezért

De óriási harcot kell ezért folytassunk, hiszen a kormányfő nyilatkozataiból az érthető, hogy még így is kicsi az adóalap. Márpedig úgy kell venni, hogy ehhez a 2.677 lejhez, ami jelen pillanatban per négyzetméter határozza meg az ingatlanoknak az adóértékét, hozzájárulnak a különféle szorzók. És az is számít, hogy az ingatlan, falun, községközpontban, kisvárosban vagy egy megyeszékhelyen van-e. Plusz még hozzászámolódnak azok a kvóták, amelyeket megállapítanak az önkormányzatok és amelyek egyébként 10-15-20 éve érvényben vannak, csak nem mindegy az, hogy azok a kvóták az 1.490 lejhez viszonyultak, vagy a 2.677-hez.

Ez egy nagyon jó dolog, amit most a kormány elfogadott, egy nagyon jó intézkedés, egy enyhítése az adóterheknek, de azt kell mondjam: ha őszintén és egyenes gerinccel akarunk az emberek szemébe nézni, akkor ezen az úton tovább kell mennünk. Olyan adóterheket kell az emberekre, a polgárokra kivetni, amelyet azok ki is tudnak fizetni, de amelyek ugyanakkor reális bevételei lehetnek a településeknek. Mert ugyebár mindig az a kérdés, hogy ezzel a pénzzel mit kezdenek az önkormányzatok.

Segít vagy éppen árt az önkormányzatoknak a többlet adóbevétel?

Jelen pillanatban azonban még nem tudjuk azt, hogy mi lesz ennek a pénznek, ennek a többlet adóbevételnek a sorsa. Nyilván, amit ezen a jogcímen inkasszóznak az önkormányzatok, az helyi szinten marad, mert azt Alkotmány is előírja, és organikus törvények is előírják, hogy ezt nem vonhatja el a kormány. Viszont előfordulhat, hogy amennyivel megnövekednek a bevételek, annyival fogunk kevesebbet kapni – vagy akár többel kevesebbet –, a személyi jövedelemadó visszaosztásából, ami jelenleg minden önkormányzatnak a legnagyobb bevételi forrása.

Most tehát még azt se tudjuk, hogy mivel és mennyivel maradunk. Nincs még országos költségvetés 2026-ra, miközben már itt vagyunk március elején, egy negyedévnek mindjárt vége.

Az országos költségvetés megjelenése után, ha az önkormányzatoknak már nagyjából kész is van a maguké és pár nap alatt gyorsan össze is állítják, azután még mindig elvileg 45 napig kell közvitán legyen.

, mert ha van költségvetés, ha nincs, itt a közszolgáltatásokat működtetni kell, az útkarbantartásokat el kell végezni, a közvilágítás kell működjön, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás kell működjön. Szóval kicsit azt látom, hogy itt már elvesztették egyesek az iránytűt és nagyon nem látják, hogy most mi a helyes irány.” –  mondta.

Hírszerkesztő