Jóváhagyta a kormány szombati ülésén a 2,5 százalékos gazdasági növekedésre és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányra építő idei állami költségvetés tervezetét - jelentette ki az ülés utáni sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter.

Tánczos Barna szerint a mértékletesség jellemzi az elmúlt négy hétben kidolgozott jogszabályjavaslatot. Szerinte ez egy kiegyensúlyozott költségvetés, amely a rekordszintű beruházások mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetését is biztosítja – írja az Agerpres hírügynökség.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, ami a gazdasági növekedés hajtómotorja lesz. Rámutatott arra is, hogy Románia EU-tagságának köszönhetően elérhető uniós alapok is meghatározóan hozzájárulnak majd a költségvetésbe foglalt beruházásokhoz. 'Fontos, hogy ezt az egyensúlyt tudjuk tartani a következő hét évben is, amely alatt 3 százalékra kell csökkentenünk a költségvetési hiányt. Soha nem szabad lemondanunk a beruházások támogatásáról' - szögezte le.

Hozzátette, támogatni fogják azokat az ágazatokat, amelyekben növelni kell a termelést, a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése érdekében.

Tánczos szerint az államadósság növekedési üteme 2025-ben csökkenni fog, a kamatkiadások miatt azonban érezhetők lesznek az előző évek hatásai. 'Romániának többet kell termelnie, és kevesebb hitelt kell felvennie' - nyomatékosította.

A miniszter szerint a 2025-ös költségvetés három pillérre épül. Az egyik ezek közül az állam karcsúsítása és ezáltal az állami kiadások csökkentése. A közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP 8,9 százalékára mérséklődnek a tavalyi 9,3 százalékról - hangsúlyozta Tánczos, hangsúlyozva, hogy ez nem von maga után fizetés- vagy nyugdíjcsökkenést. Ugyanakkor az átlagbér az inflációs szint feletti mértékben, 6,1 százalékkal fog emelkedni - tette hozzá.

A miniszter tájékoztatása szerint a költségvetés második pillérét a beruházások képezik. Idén a GDP 7,8 százalékát fordítja erre a célra a kormány, és az összeg jelentős részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére fogják fordítani. A szállításügyi minisztérium a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget költhet idén infrastrukturális beruházásokra, az egészségügyi minisztérium költségvetése 35 százalékkal, a környezetvédelmi minisztériumé 51 százalékkal nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak majd az európai uniós alapok is - részletezte a miniszter.

A költségvetés harmadik pillérét a tárcavezető szerint az Országos Szolidaritási Alap képezi. Ebből azokat a területi-közigazgatási egységeket fogják segíteni, amelyek saját bevételeikből nem tudják fedezni a működési költségeiket.

Hírszerkesztő