A helyhatósági választások apropóján új, interaktív rangsort dolgozott ki az Erdélystat, amelyben a romániai városok és az erdélyi községek önkormányzatainak jövedelme hasonlítható össze. A teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme — az adók helyben maradt része —, a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások.

A rangsor a 2009 és 2019 közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012, 2013–2016, illetve 2017–2019. Az Erdélystat honlapjára felkerült adatvizualizációs megoldásnak köszönhetően többféle szűrő alapján is megjeleníthető a települések rangsora, a jövedelemtípusok mellett a városok mérete, régiók, megyék, illetve a magyar lakosság aránya szerint is. Az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok képezik.

A 2009 és 2019 közti időszak összesített adatai szerint a romániai nagyvárosok (összesen 19) közül Nagyvárad egy főre eső teljes önkormányzati jövedelme a legkiemelkedőbb, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.

A saját jövedelem alapján az első öt nagyváros Nagyszeben, Arad, Kolozsvár, Brassó, illetve Konstanca. Az erdélyi nagyvárosok további helyezései: Temesvár (6.), Marosvásárhely (7.), Nagyvárad (9.), Szatmárnémeti (13.), Nagybánya (17.). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013 és 2016 közti periódushoz képest.

A közepes méretű, húsz- és százezer lakos közötti (összesen 75), jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelem szerint: Medgyes (6.), Déva (7.), Csíkszereda (9.), Beszterce (13.), Zilah (19.), Sepsiszentgyörgy (22.), Segesvár (27.), Nagykároly (29.), Székelyudvarhely (30.), Lugos (32.), Dés (33.), Szászrégen (42.), Torda (45.), Máramarossziget (51.), Négyfalu (56.), Szamosújvár (60.), Vajdahunyad (61.), Nagyenyed (62.), Dicsőszentmárton (65.).

A húsz magyar többségű város rangsora a 2009 és 2019 közti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint: Borszék, Tusnádfürdő, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Nagykároly, Székelyudvarhely, Szováta, Kovászna, Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Érmihályfalva, Szilágycseh, Barót, Sárköz, Erdőszentgyörgy, Szentegyháza, Nyárádszereda, Székelyhíd. Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.

A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Az egy főre eső saját jövedelem alapján a 177 magyar többségű község első tíz helyezettje: Bors, Koronka, Mezőfény, Bihar, Kézdialmás, Szilágynagyfalu, Tordaszentlászló, Nagyzerénd, Esztelnek és Csíkszentkirály.

Mint kiderült tehát, a nagyvárosok rangsorában jelentősen javult Szatmárnémeti helyezése az elmúlt három évben, hiszen 20 százalék feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013 és 2016 közti periódushoz képest. Az interaktív lista alapján a 2009 és 2019 közti periódusra számolt, egy lakosra jutó teljes jövedelem szerint Szatmárnémeti a 106. a 319 város közül. Miközben saját erőforrásait tekintve nagyon jónak tekinthető (54. helyezett), addig mind a visszaosztott (233. helyezett), mind pedig az uniós bevételek alapján (158. helyezett) gyengébben teljesített az elmúlt tizenegy évben.

Ami Nagykárolyt illeti, a 2009–2019 közötti időszakban az egy lakosra jutó teljes jövedelem szerint a 63. a listán a 319-ből, a saját erőforrások alapján 79., a visszaosztott jövedelmet tekintve 113., míg az uniós bevételek alapján a rangsor 42. helyezettje — mutatja az Erdélystat által készített adatsor.

Az interaktív rangsor a statisztikak.erdelystat.ro oldalon elérhető.

Fotó: Habarics Zsolt