Az ősz egyik legmeghatározóbb mozzanata a szüret. Az egész évben gondoskodást igénylő szőlőtőkéket és lugasokat ezúttal a terméstől szabadítjuk meg, kiélvezve munkánk gyümölcsét, hogy feldolgozva azt finomabbnál finomabb borokat készíthessünk kisebb-nagyobb mennyiségben. 

Ahhoz viszont, hogy a szüret sikeres legyen, a termésünk pedig első osztályú, rendkívül fontos a türelem, a kemény munka és az odaadó gondozás. Nagy Mátyás Hunor fiatal falugazdász és gyümölcstermesztő szakember rengeteg hasznos tanáccsal szolgált az ültetéstől egészen a szüret pillanatáig. 

A szakember szerint a sikeres szőlőtermesztés legfontosabb előkészületi fázisai mindenképpen a megfelelő terület kiválasztásában keresendők. „Elsősorban a megfelelő terület kiválasztása a fő szempont. Ez a szőlőtermesztés esetében a napos déli oldalakat jelenti, kerülve az északi fekvésű területeket. Valamikor fontos volt a dombosabb, magasabb fekvésű területek kiválasztása, amelyek mikroklímája már eleve jó alapot kínált a megfelelő minőségű csemege- vagy borszőlő termesztésére. A magasabb területeken csekélyebb eséllyel jelentkeztek tavaszi fagyok, ugyanakkor a ködös, párás levegő is jobban elkerülte a magasabb területeket, aminek következtében könnyebben lehetett védekezni a gombás fertőzések ellen. Ennek következtében tehát a terület kiválasztása miatt alakultak ki a különböző történelmi borvidékek, Villány, Eger, Tokaj, Balatonfelvidék vagy a mi esetünkben Halmi, Szatmárhegy, Dobra, Béltek stb. A mai modernebb termesztésben azonban már nem ritka az alföldi homokos területeken történő termesztés, amelyeknél könnyebb a gépesítés megoldása, és a termés mennyisége is kiemelkedő. De hátrányként elmondható, hogy ezeken a területeken jóval nagyobb a fagyveszély, a szőlő minősége sem éri el a magasabb, dombosabb, enyhén lejtős területeken termettét. A jó minőségű szőlőtermés eléréséhez tehát sok tényező érvényesülésére van szükség” — fogalmazott Nagy Mátyás Hunor.

„Én úgy gondolom, hogy a mai modern szőlőtermesztés egyik kulcsfontosságú tényezője a megfelelő talajismeret, amire az adott területeken található talaj bevizsgálásával tehetünk szert. Fontos tudni, hogy elsősorban a talaj határozza meg a bor jellegét, zamatát, illatát és a különleges ízeket. A talaj milyensége és a klíma határozza meg a cukortartalom és a savtartalom alakulását. A vulkanikus eredetű talaj a leginkább borjellegképző talaj. Kiváló minőségű savas, testes, zamatos, nehéz borok állíthatók elő ezen talajon. A meszes talajon savban gazdagabb termést kapunk, a homokos talajon viszont többnyire lágyabb, extraktban szegényebb borok érhetők el, ám ezek alkoholtartalma nagyobb lehet. A lösztalajban a borok gazdag savtartalmúak, mind fehér-, mind vörösbornak való szőlő termesztésére kiválóan alkalmas. A talajismeret és a megfelelő terület kiválasztása mellett azonban még sok más dologra van szükség a jó minőség eléréséhez. Már az ültetvény létrehozása előtti munkálatok is lényegesek. Fontos a talaj megfelelő előkészítése és a megfelelő humuszréteg kialakítása, istállótrágya és komplex műtrágyák használata. A talaj minőségének ismeretével és a helyi klíma figyelembevételével érdemes kiválasztani az ültetésre szánt fajtákat. Fontos szempont a piaci elvárások szerint is a fajtaválasztás, de nem szükséges lemondani a hagyományos és különleges helyi fajtáinkról, hiszen ezekből igazi különlegességek születhetnek. Mindezek mellett fontos a megfelelő sor- és tőtáv betartása a gépesítés miatt, a könnyebb megmunkálás érdekében, valamint támasztórendszer használata” — foglalta össze gondolatait a szakember a talajtípusok szőlőre gyakorolt hatásai kapcsán. 

A szőlőtermesztéssel kapcsolatos legfontosabb munkálatokról a következőket mondta Nagy Mátyás: „Elsődlegesen a metszést említeném meg, amely sok esetben fajtánként is változhat. A jó termés másik fontos tényezője a megfelelő növényvédelem, a kártevők és fertőző betegségek (lisztharmat, peronoszpóra stb.) elleni védelem, amely az egyik legfontosabb munkálat a szőlősökben. Emellett pedig a jó minőségű és megfelelő mennyiségű termés eléréséhez alkalmazhatunk esetlegesen lombtrágyát is. Virágzás után fontos a csonkolás és fürtszabályozás, ugyanakkor a fürtök melletti levelek eltávolítása az első oldalhajtásokig, annak érdekében, hogy minél több napfény érje a fürtöket. Tehát a szőlő zöldmunkái is kiemelkedő fontosságúak. A hatékonyságot növelendő azonban itt sem árt a műveletek gépesítése, permetezőgépek, sorkapa és egyéb munkagépek beszerzése” — mondta a szakember.

A szakember szerint a szüret idejét nem egy adott hónap, hanem mindig a természet határozza meg. A szüret akkor kezdődhet el, ha a szőlőbogyók megfelelő érettségi szintet értek el, ami a különböző fajtáknál más-más időpontokban következik be. „A szüretet egy folyamatos megfigyelési szakasz kell hogy megelőzze, amikor is az érés közeledtével több alkalommal is leellenőrizzük a szemek cukor-, valamint savtartalmát. Fontos mindezek mellett, hogy különböző szőlőfajták különböző időpontban érnek, így lesznek korai, közép- és késői fajták. A napszak sem mindegy, hiszen a fürtök és a szőlőszem hőmérséklete nagy hatással van a készítendő bor minőségére. Ajánlatos tehát a szüretet inkább a kora reggeli órákra ütemezni, hiszen a hűvösebb időben szedett fürtök aromásabb bort eredményeznek, és csekélyebb az esély az oxidációra, valamint a hűvösebb must kontrolláltabb fermentációhoz vezet. A szüret alkalmával tanácsos kerülni a zsákba történő szüretelést, jobb a szőlőt ládákba, kosarakba szedni. Egy másik fontos tanács, hogy gondoskodjunk a szőlő mielőbbi feldolgozásáról, ez is nagy hatással van a bor minőségére” — összegzett Nagy Mátyás. 

A falugazdász és gyümölcstermesztő szakember legfontosabb tanácsa a jövő generáció számára az, hogy kérdezzenek és informálódjanak. „A mai modern világban nekünk, fiatal gazdáknak sokkal nagyobb előnyünk van, mint elődeinknek, hiszen rengeteg hasznos információ mindössze egy karnyújtásnyira van tőlünk az internetnek köszönhetően. Rengeteg hasznos információt, tanácsot, segédletet találhatunk fórumokon és egyéb platformokon, ami segíthet abban, hogy kiváló minőséget tudjunk elérni. De ez nem jelenti azt, hogy csak az internet az egyetlen felület, ahonnan hasznos dolgokat tanulhatunk. Fontos azon emberek meghallgatása, akik szakemberei, mesterei a szőlőtermesztésnek és borászatnak, hiszen a tapasztalat az, ami mérvadó. Rengeteg új lehetőség létezik, ahol szaktanácsadást kérhetünk, megkönnyítve ezáltal munkánkat. Ezért tanácsolom azt, hogy ne féljünk kérdezni, és használjuk fel az internet adta információkat.”

Kallós András