Belföld

Jó biznisz (volt?) a szemétimport

A petei határátkelőnél eddig még csak „használt ruhát” (magyarán: rongyokat) akartak behozni az országba / Fotó: Román Határrendészet
2021.07.02 - 16:00

Az utóbbi időben szinte naponta megjelenik egy-egy hír arról, hogy az ország határátkelőinél (beleértve a peteit is) újabb, a fuvarlevél szerint „second hand” termékeket, a valóságban hasznavehetetlen szemetet szállító kamiont tartóztattak fel, s az ember azt hihetné, valami új jelenségről van szó — pedig távolról sem. A szemétimport (csempészés) biznisze már jó ideje létezik, s igencsak virágzik, főleg, amióta pár évvel ezelőtt Kína leállította a külföldi szemét importját, Nyugat-Európa pedig fuldoklik a már eladhatatlan/tönkrement fogyasztási termékek hegyei alatt. Merthogy szemét és szemét között is különbség van, s az utóbbi időkben lefülelt szállítmányok zöme valamikor fogyasztási termék (legfőképp ruha- és textilipari termék) volt — a Romániába való szállításuk pedig papírilag teljesen legális.

Annál is inkább, mivel Románia vezető helyet foglal el a second hand típusú üzletek számát tekintve, így nincs abban semmi meglepő, ha németországi, hollandiai, osztrák (és felsorolható itt a vén kontinens szinte valamennyi országa, illetve Anglia) cégek üzletet kötnek, és használt ruhákat, gumiabroncsokat, elektrotechnikai eszközöket szállítanak az ilyen területeken működő cégeknek és vállalkozásoknak. Az már más kérdés, hogy a rakomány szétmálló rongyhalom, ócskavasnak sem alkalmas fém, rothadó gumiabroncs — a fuvarlevél szerint használt áru (nem ritkán tisztességesen becsomagolva, dobozolva, vagy a legújabb módszer szerint a raktér oldalához-ajtajához, a látható helyekre valóban használt ruhás zsákokat helyeznek) —, az üzlet virágzik, tisztes hasznot hozva valamennyi érintett félnek. Ugyanis a kontinens nyugati részén átlagosan tonnánként 250–450 euróba kerül, hogy törvényesen megszabaduljanak a hulladékoktól, míg Romániában ennek töredéke (50–70 euró), azaz már akkor is nyereséges a vállalkozás, ha itt valóban megsemmisítőbe kerül a hulladék, ám nagyon sok esetben erre nem is kerül sor, mert kidobják a rakományt valami illegális szeméttelepen, erdőkben, folyópartokon.

Ám úgy tűnik, az illegális szemétimportnak kezd befellegzeni, vagy legalábbis kellemetlen homokszem került az eddig olajozottan működő rendszerbe — a Környezetvédelmi Őrség új vezetője, Octavian Berceanu személyében, aki úgy döntött, szembeszáll (megpróbál szembeszállni) a szemétszállító bűnszervezetekkel. Meglátása szerint a jelenlegi a legnagyobb illegális szemétlerakási hullám Európában, és nagyon komoly iparággá vált a szemét Romániába való csempészése; az egyik nagy, konstancai kikötőrazziát követően (amikor elektromos és elektronikus hulladékként összegyűjtött, kidobott háztartási gépeket, hűtőszekrényeket, mosógépeket, televíziókészüléket, mikrohullámú sütőket) fedeztek fel egy Vrancea megyei cég által „importált” konténerben) pedig azt hangsúlyozta: az üzletszerű környezetszennyezés, a „szemétmaffia” megfékezéséhez a szankciók szigorítására van szükség. Ám a Környezetvédelmi Őrség jelen pillanatban nem rendelkezik sem megfelelő műszaki eszközökkel, sem megfelelő törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy hatékonyan felléphessen a környezeti bűncselekmények elkövetői ellen — amit tehet (és az elmúlt hetek eseményeiből úgy tűnik, teszi is), az az, hogy a határrendészekkel közösen tüzetesen átvizsgálja a kamionok rakományát, s ami szemét, azt nem engedik belépni Románia területére.

Persze az már más kérdés, hogy a visszafordított „second hand” szemét mikor tér vissza más álcázással az ország határaihoz, hiszen a szemétbiznisz valóban hatékony felszámolásához európai szintű együttműködésre van (lenne) szükség.

Szabó Kinga Mária

Ajánljuk még a témában:

Szatmár megye

Napirenden a környezetvédelmi projektek

A környezetvédelmi projektek támogatásáról szóló munkamegbeszélésnek adott otthont ma a Szatmár Megyei Tanács.
Szatmár megye

Folyómentő Iskolahálózat Építő Workshopja

Műhelymunka, Folyóműveltségi Eszköztár, Folyó Örökbefogadás és Guruló Műanyag Műhely
Belföld

A keresztlevél nem alkalmas határátlépésre

A 2005/248-as törvény értelmében a kiskorú román állampolgárok útlevéllel, illetve (14 év fölött) útlevéllel vagy személyazonossági igazolvánnyal utazhatnak külföldre. A születési bizonyítvány nem minősül úti okmánynak.