Megyénkben az óvások után a korábbi 63,64%-ról 69,83%-ra nőtt a sikerességi arány az érettségin. Az idén végzettek esetében az átmenési arány 74,65% (72,29% volt 2020-ban), míg a korábban végzett generáció esetén 28,57% (22,39% volt 2020-ban). A dolgozatok újrajavításának köszönhetően a Ioan Slavici Főgimnázium egyik diákjának színtízes lett az átlaga, míg a Mihai Eminescu Főgimnázium egyik diákjának 9,95-re, a Johann Ettiger Német Líceum diákjának pedig 9,93-ra nőtt az érettségije átlaga. A legjobb magyar diáknak, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjának átlaga 9,58-ra nőtt, mellyel megyei összesítésben a 22. legjobb átlaggal büszkélkedhet. Szejke Ottilia helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar iskolákban a román nyelv okozta a legtöbb problémát, a sikertelen vizsgázók közül többen ebből a tárgyból nem tudták az 5-öst megírni. Mivel az óvások után jelentősen megnőttek a jegyek, valószínűleg központilag vizsgálják majd ki az esetet. A gyakorlat az, hogy azon megyékben, ahol eredetileg javították a dolgozatokat, és nagyon nagy különbségek voltak, ott egyénileg behívják a tanárokat, akik felelnek majd az eredményekért, mondta Szejke, majd rávilágított, hogy megyénkben kicsit elgondolkodnak majd azon, hogyan lehetne a román nyelv oktatásán javítani. A nyár folyamán, a szabadságolások után a szaktanfelügyelő a módszertanos tanárokkal együtt kielemzi a vizsgák eredményeit, és megpróbálnak majd egy olyan stratégiát kidolgozni, ami eredményes lehet.

Szép eredmények születtek

Az érettségi eredményei kapcsán Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője elmondta, hogy az óvások után 85,5 százalékra ment fel az átmenési arány intézményükben, ami annak köszönhető, hogy a dolgozatok újrajavítását követően a legtöbben nagyobb minősítést kaptak, volt, aki több mint egy ponttal magasabb jegyet ért el. A legnagyobb problémát itt is a román nyelv és irodalom okozta. Az igazgatónő kiemelte, hogy ez egy reálisabb kép a diákok tudásáról, ugyanakkor örvend annak, hogy szép magas jegyek születtek, és az átlag is növekedett az óvások után. Sajnos a Kölcseyben is vannak olyan gyerekek, akik a többi tárgyból nagyon magas jegyeket írtak, de románból nem sikerült teljesíteniük az 5-öst. A magyar gyerekek körében az alapvető ok az szokott lenni, hogy nem birtokolják megfelelően a román nyelvet. „Gyakran kevés a nyelvtudás ahhoz, hogy a magyar gyerekek az érettségi ezen típusánál az első két tételből kihozzanak egy ötöst, ezért nekik a harmadik tételre van szükségük, ám amikor ez nem jön össze, megbuknak. A hármas tételt sem tudatosan tudják, hanem bemagolják” — ismerte el az intézményvezető, aki rávilágított, hogy gyakorlatilag mindig visszakanyarodunk ahhoz az örökös problémához, hogy a magyar gyerekek számára maga a vizsgatípus nagyon nehéz. Nehéz az, amit és ahogyan a magyar gyerekeknek tanítanak román nyelv és irodalomból, ám remélhetőleg lesz megértés és elfogadás arra, hogy az legyen a cél, hogy a magyar gyerekek elsősorban tanuljanak meg románul, és majd ezt követően tanulják meg a román irodalmat, a román kulturális hagyományokat.

A román okozott gondot

Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont igazgatója elmondta, hogy az idei évfolyamon 43 diákjuk volt, és 38-nak sikerült az érettségi, 5-en buktak meg, mindegyikük román nyelv és irodalomból, tehát az idei végzősök promovabilitása 88,37%. „Azt látom, hogy a magyar tannyelvű iskolában a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tudni, ami nagy kihívást jelent tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt, és ezzel évek óta szembesülünk, hogy nagy nehézséget okoz az érettségin, hiszen a követelményrendszer ugyanaz, mint egy román anyanyelvű diák számára. A többi tantárgyat illetően örvendek, hogy matematikából mindenki átment, az előző évekhez képest a magyar nyelv és irodalom jegyek javuló tendenciát mutatnak, de nemcsak a mi iskolánkban, hanem országos szinten is. Talán a tételkészítőket is dicséret illeti, sok 10-es volt, nagyobbak a magyar jegyek, a többi tantárgyból is vannak 10-esek, biológiából, földrajzból, filozófiából is születtek szép eredmények. Nem mondom azt, hogy kitűnően szerepeltünk, de jól szerepelt az iskola” — fogalmazott Ádámkó.

Póti Eduárd, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a végleges eredmények alapján az idei végzősök 60,3%-a teljesítette sikeresen az érettségi vizsgát. Az iskola diákjainak igazából csak a román tétel okozott gondot, a többi tárgyból szép eredmények születtek. „Az utóbbi másfél év kemény lecke volt mind a diákoknak, mind a tanároknak, és biztos vagyok benne, hogy ha a megszokott keretek között lehetett volna iskolába járni, minden tanintézményben szebb eredmények születtek volna. Úgyhogy én részemről gratulálok minden olyan szatmári pedagógusnak és diáknak, akinek a munkája megteremte a várt gyümölcsöt, és remélem, hogy sokan lesznek olyanok, akik tanulva a nyári megmérettetésből sikeresen fel fognak tudni készülni az augusztusi pótérettségire” — fogalmazott Póti.

Nichita Sulyok Julianna, az Aurel Popp Művészeti Líceum igazgatója elmondta, hogy az idei végzúsök között az átmenési arány 79 százalék. A legnagyobb gondot a román nyelv és irodalom okozta itt is, történelemből és magyarból szép eredmények születtek. „A körülményekhez és a helyzethez képest nem rosszak az eredmények, meg vagyok elégedve” — summázta az igazgató.

A pótérettségire augusztus 16. és szeptember 3. között kerül sor, beiratkozni pedig július 19. és 26. között lehet erre a vizsgára.

Sógor Beáta