A telektulajdonosoknak ezekben a napokban ideje elkezdeniük a saját területeik parlagfűmentesítését, ellenkező esetben komoly büntetésre számíthatnak. A 62/2018-as parlagfűtörvény értelmében minden telektulajdonos köteles a saját területén elvégezni ezt a munkálatot. A rendelkezések be nem tartása esetében a büntetések 750-től 5 ezer lejig terjednek a magánszemélyek és 5 ezertől 20 ezer lejig a jogi személyek esetében. Az önkormányzatok is elkezdték a parlagfűmentesítést, Vetés községben például már június 5-én hozzáfogtak a gyomnövény irtásához közterületen, a mezőgazdasági utak mentén és a temetőkben.

A parlagfű irtására, kaszálására pedig nagy szükség is van, hiszen a hivatalos adatok szerint közel félmillió romániai lakos hétköznapjait nehezíti meg évről évre a pollenszórás idején, augusztustól októberig, gyakori tüsszentést, könnyezést, szemviszketést, orrfolyást, fulladásérzetet, szédülést okozva.

Az allergia túlérzékenység, amely azt jelenti, hogy az ember és a természet kapcsolatát valami megzavarta. Immunrendszerünk védekezik a vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók támadásai ellen, allergia esetén viszont az immunrendszer ártalmatlan anyagok (például kutyaszőr, házi por, lakásatka-ürülék, virágpor, penészgomba) hatására is beindítja szervezetünk védekező mechanizmusát, ami allergiás panaszokban nyilvánul meg.

Az allergia a civilizált emberek betegsége, de tehetünk ellene, ha minél kevesebb vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, kerüljük az adalékanyagokat, ételszínezéket és tartósítószert tartalmazó élelmiszereket, valamint szellőztetéssel csökkentjük a beltéri levegő szennyezőanyag-tartalmát.

Mivel a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet szembekerüljön az élet természetes kihívásaival és akadályaival, ezért az immunrendszer könnyen legyengül. A gyermekek szervezetének találkoznia kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük. Célszerű, hogy óvjuk gyermekeinket a túlzott szennyeződésektől, de engedjük, hogy szervezetük megtapasztalja a környezetet.

Az allergia és a stressz

Felmérések szerint sok beteg, aki nagyobb gyermek- vagy felnőttkorban lett allergiás, az első allergiás tüneteinek megjelenése előtt stresszes időszakot élt át.

A hosszan tartó stressz vagy szorongás alatt a szervezet gyorsabban használja fel a vitaminokat, nyomelemeket és szénhidrátokat, melyek az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Hiányuk következtében csökken az immunrendszer működésének hatékonysága, így nagyobb az esélye bármiféle megbetegedésnek.

Az addig tünetmentes, viszont allergiára hajlamos személy legyengült szervezete egy erős allergénnel — például penészgomba, pollen, poratka — való találkozásakor allergiás tünetekkel reagál.

Csökkentsük a tüneteket!

Érdemes időben felkészülni az allergiaszezonra. Szakorvoshoz kell fordulni, és egy allergiavizsgálatot követően az orvos által felírt gyógyszerekkel jelentősen csökkenthetők a kellemetlen tünetek.

Kerülni kell az ismert, parlagfűvel borított területeket, például gyomos napraforgósok, út menti gyomos szegélyek. Az allergiások, ha tehetik, menjenek szabadságra a szezon alatt olyan területekre, ahol a parlagfű pollenkoncentrációja alacsony — magas hegységek, erdős területek, tengerpart. Kerülni kell a dohányzást is, ami fokozza az allergia tüneteit.

Redukálják a szabadban töltendő időt, illetve próbálják a hajnali és esti időszakokra időzíteni a kint tartózkodást! Kerülni kell az aktív, magas légzésszámmal járó szabadidős tevékenységeket. Éjjel és hajnalban szellőztessük ki a lakást, napközben tartsuk zárva az ablakokat! Gyakran és megfelelő alapossággal porszívózzunk, és nedves ruhával töröljük át a padlót, továbbá rendszeresen, nedves ruhával töröljünk port!

A ruhákat naponta mosni kell, és érdemes zárt térben szárítani őket. Hajat is naponta mosni kell, lefekvés előtt, hogy ezzel is csökkenjenek a szénanáthás tünetek.

Védekezzünk a parlagfű ellen!

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) térségünkben nem őshonos, a múlt évszázad közepe után kezdett el robbanásszerűen terjedni, elsősorban a fő gabonaszállító kereskedelmi útvonalak mentén. Romániában különösen Erdély nyugati részén, Arad, Bihar, Temes és Szatmár megyékben gyakori a növény, a gondozatlan közterületeken, utak mentén, építkezés alatt álló telkeken és a parlagon hagyott földeken. A virágzása időszakában kibocsátott pollen allergiás tüneteket válthat ki.

Elterjedtsége, nagy borítása és nagy mennyiségben szórt allergén virágpora miatt mára már számottevően megnőtt azok száma, akiknél a növény allergiás, illetve asztmás tüneteket vált ki, így pollenszezonjának középső harmadában már közegészségügyi probléma okozójaként ismerjük.

Mivel egyedüli, teljes eredményre vezető módszer mai tudásunk szerint nincs, ezért fontos, hogy a védekezést folyamatosan és minden lehetséges eszközzel végezzük — ráadásul kötelező is. Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a virágzást és azt, hogy a növény magot érleljen. A parlagfű magja 30–40 évig is csíraképes marad, ezért kiemelten fontos a hatékony és kitartó védekezés. A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el.

A parlagfű elleni védekezési módok alkalmazását minden esetben a virágzás előtt kell elkezdeni, amikor a pollenszórás még nem kezdődött el. Ezt a munkát a virágzás alatt folyamatosan és rendszeresen kell végezni annak érdekében, hogy ne jelenjenek meg újabb virágzó tövek.

A kézi gyomlálás és a kapálás az egyik leghatékonyabb módszer, a kaszálás és a legeltetés további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talaj szintjén a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így kevésbé hajlamosak újrahajtani, illetve késleltethető az újravirágzás.

A kaszálást követően a talajhoz közeli néhány centiméteren újabb, hamar virágzásnak induló oldalhajtások képződése várható. Ezek megjelenését a megfelelő időben elkezdett és jó ismétlésszámban, szakszerűen végzett kaszálás előzheti meg, ezzel téve könnyebbé az allergiások helyzetét. A szakszerűség egyik kulcsa tehát az, hogy a kaszálást többször is végezzük el, még mielőtt az új oldalhajtások virágozni kezdenének.

Gyomirtó szer használata esetén fontos gondosan megválasztani a használni kívánt szert, és ügyelni kell arra is, hogy minél fiatalabb legyen a gyomirtó szerrel kezelendő növény. A legcélszerűbb ezt a módszert akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezéseket legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni.

Bumbuluţ Krisztina