A 15 évesnél idősebb romániai lakosság körében 10,96 liter tiszta szesznek felel meg az évi átlagos alkoholfogyasztás — derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból. Igaz, hogy többnyire a söröskorsó után nyúl a lakosság, hiszen ebből a fajta italból 100 literre tehető az évi fogyasztás, ez pedig nagyjából 5 liter tiszta szeszt jelent, ám ehhez hozzáadódik még évi 23 liternyi bor, valamint tömény italok is.
Az Európai Unióban azonban Lettországban nyúlnak a legtöbbször pohárhoz a lakosok, itt fejenként 12,9 liternyi alkohol jut egy személyre évente, a dobogón Csehország következik évi 12,7 liter/fővel, majd Litvánia 11,9 liter/fővel. A legkevesebb alkoholt fogyasztó országok közé az Európai Unióban Olaszország (7,7 l/fő/év), Svédország (7,1 l/fő/év) és Görögország (6,3 l/fő/év) tartozik.
A Ziarul Financiar gazdasági lap szerint Romániában a valós fogyasztás valamivel nagyobb lehet a hivatalos adatnál. Ennek az oka az, hogy a nyugati országoktól eltérően nálunk széles körben elterjedt a háznál történő pálinkafőzés és az otthoni borkészítés, márpedig ezeknek a fogyasztása nem jelenik meg a WHO statisztikáiban.
„A felnőtt lakosság megbetegedéseinek és korai elhalálozásának harmadik leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, amely több mint 200 betegségért felelős” — közölte korábban a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) az alkoholfogyasztás hatásairól való tájékoztatás országos hónapja keretében.
A DSP tájékoztatója szerint a leginkább azokat veszélyeztetik az alkoholfogyasztás súlyos egészségügyi következményei, akik 15 éves koruk előtt kezdenek el inni. Esetükben négyszeresére, de akár a hétszeresére is emelkedhet a függőség kialakulásának esélye azokhoz képest, akik csak 17 éves koruk után fogyasztanak alkoholt. Minden egyes tinédzserkori, alkoholfogyasztás nélkül eltelt év 10 százalékkal csökkenti az esetleges alkoholfüggőség kialakulásának esélyét. Minél zsengébb korban kezdik az italozást a fiatalok, annál inkább válnak poharazó felnőttekké: ha 15 éves korban kezd el alkoholt fogyasztani egy fiatal, az esetében a négyszeresére növeli a felnőttkori alkoholizmus esélyét, ha pedig még korábban, 13 éves koruk körül kezdenek el italozni a fiatalok, ennek veszélye a hétszeresére nő. A tinédzserkori alkoholfogyasztás ráadásul növeli a dohányzás és drogfogyasztás esélyét is.
A hazai fiatalok alkoholfogyasztására elsősorban a szülők (84%) és rokonok (24%) vannak hatással, de a barátok (33 százalék) és a reklámok, a televízió (17%) is jelentős nyomással bír. Négyből egy romániai fiatal volt már áldozata az alkohol okozta agressziónak, háromból egy gondolja úgy, hogy neki nem okozhat problémát az alkoholfogyasztás. Az alkoholfogyasztás 200 különböző betegséghez vezethet, azok pedig, akik már 15 éves koruk előtt italoznak, sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Éppen ezért a 18 éven aluli fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt fogyasztaniuk.

Bumbuluţ Krisztina