Mi újság?

Ismét terítéken a schengeni csatlakozás

Románia már évek óta, teljes mértékben teljesítette a schengeni csatlakozás „kézzelfogható” feltételeit Fotó: Politico Europe
2022.06.09 - 15:29
A következő hónapokban kiderül, hogy mi lesz Románia schengeni csatlakozásával — júniusban esedékes a következő ülésszaka az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének, a romániai delegáció pedig nagy elvárásokkal indul Strasbourgba, nem is alaptalanul.

Nagy Szabolcs parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy a soros ülésszakon az egyik legfontosabb kérdés Románia és a schengeni övezet. Országunknak az Európai Tanács ajánlásával reális esélye lehetne arra, hogy a schengeni tagországokhoz való csatlakozás már idén kimozduljon arról a holtpontról, ahol már évek óta vesztegel. Bár Románia már 2007 óta, azaz 15 éve tagja az Európai Uniónak, még mindig nem sikerült a schengeni kérdésekben előrébb jutni, viszont akkoriban még a technikai feltételek sem voltak adottak egy effajta csatlakozáshoz. „Ezek a technikai kérdések vagy lemaradások javarészt a határvédelmet illették akkoriban. Léteztek már akkor olyan technikai tényezők, amelyek országunkban effektíve nem voltak adottak, és egy olyan államberendezkedés volt egyébként, amely nem jogosította fel Romániát arra, hogy az Európai Unió külső határainak védelmét biztosítsa” — részletezte a képviselő. Viszont az azóta eltelt 15 év alatt Románia teljes mértékben teljesítette ezeket a „kézzelfogható” feltételeket — ám a jogállamiság kérdése rendre terítékre került korábban a nyugati tagországok felől, ami Romániát illette. „Leginkább a korrupcióval kapcsolatosan merültek fel aggályok a nyugati partnerek részéről. Legalábbis rendre ezeket a tényezőket emelték ki kifogásként. Viszont ez alapvetően nem lenne feltétele a schengeni csatlakozásnak, a jogállamiság kérdése leginkább a nyugati kommunikációra, illetve országunk megítélésére lehet hatással” — fűzte hozzá Nagy. 
Jogállamiság ide vagy oda, az tény, hogy Románia az Európai Unió és a NATO tagországaként első vonalból érzékeli a fennálló orosz-ukrán konfliktus következményeit, s mint tagország szintén elsőként is segíti az ukrán menekülteket. A kialakult háború az utóbbi hónapokban olyan mértékben borította fel az európai viszonyokat, amire az utóbbi években egyáltalán nem volt példa. Nagy Szabolcs szerint az utóbbi hónapok politikai és humanitárius tevékenységei hatalmasat dobtak Románia ázsióján a nyugati partnerek szemében, de a közgyűlésen az elsődleges cél az, hogy jelenlétükkel és hozzászólásaikkal mindenképp elősegítsék az ország csatlakozását az övezethez. „Azt már előre elmondhatom, hogy egy nagyon intenzív periódus lesz ez, de az utóbbi időszakban Románia megítélése jelentősen javult, keserédes alapon az orosz agresszió miatt. Folytatnunk kell a jelentős együttműködést a nyugati partnerekkel, és véleményem szerint helyesen dönt a román állam, úgy a tisztségviselők, mint a kormányzat szintjén, hogy erre minden alkalommal ráerősít. Valamint nem feledve a román társadalmat és azokat a jogos elvárásokat, amelyek az állampolgárok szintjén megjelennek. Egy új világ köszöntött ránk az orosz agresszió miatt, s úgy gondolom, sokkalta jobban egymásra vagyunk utalva mi, EU- és NATO-tagországok. Erősítenünk kell a kapcsolatainkat, és ez a strasbourgi nyári szesszió után már konkrét lépésekben is körvonalazódik majd, ehhez szeretnénk hozzátenni a saját részünket, hogy jobban átlátható, könnyebb és jobb partnerként tekintsenek majd országunkra a következő időszakban” — zárta gondolatait a képviselő. 
Szolomájer Bence

Ajánljuk még a témában:

Mi újság?

Nagy Szabolcs is felszólalt a Tusványoson

A Tusványos 31. rendezvényén arról is szót ejtettek, hogy mit tehet Közép-Európa Ukrajnáért.
Szatmárnémeti

Minél nagyobb hozzáadott értékkel a túlélésért

Míg a növénytermesztők dolgát főként az input árak növekedése, az állattartókét a különböző fertőző betegségek kiújulása és az értékesítési lehetőségek beszűkülése nehezítette. Évértékelő Magyar Lóránd képviselővel, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátorával.
Szatmárnémeti

„Akit foglalkoztat a nemzet sorsa, éljen szavazati jogával!”

Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselőként és a Kárpát-medencei külképviseletek tevékenységének összehangolásáért felelős miniszteri biztosként tevékenykedik. A határon túli honosításról, regisztrációról és a jövő évi magyarországi választásokról beszélgettünk.