— Képviselő úr, idén sem volt könnyű esztendejük a gazdáknak, hiszen a nyersanyagárak emelkedése a termelőket év közben is komoly többletkiadásokra kényszerítette. Ön hogy látja, milyen évet zárnak a gazdák?
— Ami a növénytermesztést és a terméshozamokat illeti, véleményem szerint jó évet zárnak a Szatmár megyei, illetve a partiumi gazdák, akár zöldségről, gyümölcsről, akár a szántóföldi nagykultúrákról legyen szó. Tudom, hogy voltak aszálykárok, de nem hiszem, hogy a Partiumban ez döntően befolyásolta volna a terméshozamokat. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot viszont az input árak emelkedése. Ezt több tényező befolyásolja. Egyrészt a világpiac, mivel az energiaárak robbanásszerűen nőttek. Ide sorolom az üzemanyagot is, ami rányomja a bélyegét a termelési költségek növekedésére. A kormányprogram kidolgozásakor is szóba került egy olyan szociáldemokrata elképzelés, hogy a gázolajár-támogatáshoz hasonlóan a műtrágya árát is szubvencionálja a mezőgazdasági minisztériumon keresztül az állam. Én is úgy vélem, hogy a műtrágyaárak növekedését állami segítséggel kellene kezelni. Erre van hajlandóság a következő mezőgazdasági évben. Bízom abban, hogy ez sikerülni is fog.
      
— Sürgetőbbé teszi a kormányzati beavatkozás szükségességét, hogy a marosvásárhelyi műtrágyagyár december 7-én bejelentette, hogy a magas földgázárak miatt más európai termelőkhöz hasonlóan ideiglenesen leállítja a termelését?

— Az Azomureş leállása az egész hazai mezőgazdaságot befolyásolja, hiszen a marosvásárhelyi gyár Románia műtrágyaszükségletének az 50 százalékát biztosítja. Jelenleg érvényben van egy tiltás, aminek értelmében Romániába nem lehet külföldi műtrágyát behozni. Tehát ha ez így marad, az feje tetejére állítja az egész mezőgazdaságot. Első lépésben a tiltást kell feloldani, és be kell engedni a külföldi műtrágyát, második lépésben pedig állami támogatásban kell részesíteni a műtrágyát vásárló gazdákat. Az Azomureş leállása és a gyár hivatalosan kiadott közleménye alapján úgy tűnik, mintha egy európai műtrágyakartellel állnánk szemben, hiszen két hete jelentette be leállását Magyarország legnagyobb műtrágyagyártója is. Ez csak feltételezés, de nagyon úgy tűnik, mintha az európai piacot egy kartell igazgatná, amelynek tagjai mesterségesen szabályozni akarják a műtrágya árát.
      
— Beszéltünk a növénytermesztésről. Mi a helyzet az állattenyésztési ágazattal?

— Ami az állattenyésztési ágazatot illeti, három-négy komoly problémával szembesülünk, amikre az elkövetkezőkben megoldást kell találni. Az egyik az afrikai sertéspestis további burjánzása az országban. Sajnos azt gondolom, ez a következő évtizedben is nagy probléma marad. Pontosan ezért nyújtott be az RMDSZ egy olyan törvénykezdeményezést, amivel megakadályozzuk azokat az ötleteket, amikkel az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság előrukkolt. Nekünk az a határozott álláspontunk, hogy a falusi gazdaságokban, a kistermelőknél ne legyen állatszám-korlátozás, tarthassanak annyi sertést, amennyit akarnak, tarthassanak kocákat is, kereskedhessenek velük. De ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, bizonyos kompromisszumokra is szükség van. Ez csak akkor lehetséges, ha a gazdák betartják a minimális bioszekuritási követelményeket. Gondolok itt arra, hogy azzal a gumicsizmával, amivel az istállóban járnak, nem járnak az udvaron. Azt a salapétát, amivel a disznók között dolgoznak, nem viselik a gazdaság más részein. Ezekre a szabályokra azért van szükség, hogy a sertéstartó kisgazdaságokat megmentsük.
Az állattenyésztési ágazaton belül a másik nagy probléma a madárinfluenza, ami tavasszal jelent meg a hazai szárnyasállományban. Romániából perpillanat eltűnt, de nem dőlhetünk hátra, mert Magyarországon jelen van a betegség. Erre vonatkozóan is dolgozunk egy olyan törvénykezdeményezésen, ami a madárinfluenzás, illetve az afrikai sertéspestises gazdaságok jövedelemkiesését pótolná. Van egy olyan támogatás, ami a kényszerből leölt állatok után illeti a gazdákat, de ez csak az állat aktuális piaci értékét fedi, nem pedig azt a jövedelmet, amitől a gazdák az állat kényszervágása miatt elesnek. Azt szeretnénk, hogy kompenzáljuk a gazdálkodókat azért a jövedelemkiesésért is, amit a madárinfluenza vagy a sertéspestis okoz.
Jól tudjuk, hogy nincsenek rendben az árak. A sertés esetében ez világpiaci probléma, ami jórészt annak köszönhető, hogy Németországban megjelent a sertéspestis, és emiatt Kína lezárta a határait a német sertéshús előtt. Így Európában nagy mennyiségű sertés halmozódott fel, ami az árak mélyrepüléséhez vezetett. A kilónkénti 10–11 lejes ár sem a disznónál, sem a szarvasmarhánál nincs rendben, főleg a jelenlegi terményárak mellett. A megoldás ismét csak az lenne, amit sulykolunk, és amin a falugazdászokkal dolgozunk, hogy a gazdák próbáljanak szövetkezetbe tömörülni, próbáljanak egy kicsit a feldolgozás felé haladni, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket produkáljanak. Ha nem ezt teszik, akkor a nyolc-tíz szarvasmarha vagy sertés után — amivel a gazdaságban dolgoznak — mindig csak a mindenkori minimális árat fogják megkapni.

— A szarvasmarhatartók év elején komolyan felhördültek, miután kiderült, hogy a hazai kiegészítő támogatásként (ANT) állatonként csupán pár lejt kapnak. Azután csend lett. Miért?

— A szarvasmarha-ágazatban ez egy pozitív történet. Az év elején ugyan valóban állatonként 1 eurós támogatást kaptak az APIA-tól, de a támogatás többi részét később COVID-támogatás formájában kapták meg a gazdák. Ezzel azt a referenciaévet, amit mindig megszab nekünk az Európai Unió, sikerült eltolni, és az idéntől a reális szarvasmarha-állomány után kapták a támogatást az állattartók. Nekem az a véleményem, hogy ezt a gyakorlatot az elkövetkező években is folytatnunk kell, hiszen nagyon nagy butaság volt, hogy az elmúlt hét évben — 2014 és 2020 között — a 2013-as referenciadátum szerinti állomány után kapták meg a gazdák a támogatást, akkor is, ha növelték, s akkor is, ha felszámolták az állományt. A COVID-támogatás révén most már csakis azok a gazdák jutnak érdemi támogatáshoz és akkora szarvasmarha-állomány után, amivel valóban rendelkeznek. Folytatni kell a COVID-támogatást a sertés- és a szárnyastenyésztőknél is, míg a szarvasmarha- és a juhtenyésztők esetében — a sertés- és a szárnyastartókhoz hasonlóan — be kell vezetni az állatjóléti támogatásokat. Erről is volt már egyeztetés. Bízom abban, hogy az előttünk álló időszakban ezt is meg tudjuk oldani.

— Idén megnyíltak a pályázati lehetőségek az új Vidékfejlesztési Stratégia keretében az új Közös Agrárpolitika költségvetéséből, de még a régi szabályai szerint. Mit jelent ez a gazdák szempontjából? Új forrásokat a régi bürokratikus megkötésekkel?

— Részben a COVID-járványnak is köszönhető, hogy az új költségvetésből a régi szabályok szerint írtak ki pályázatokat. Én ezt pozitívumként értékelem. Ha ragaszkodtunk volna az új szabályokhoz, akkor 2022 második felénél hamarabb nem pályázhattak volna uniós farmfejlesztési forrásra a gazdák. Így 2021 és 2022 átmeneti esztendőnek számít, és a régi szabályok szerint zajlanak a pályázati kiírások, tehát van mire pályázzanak és van miből fejlesszenek a gazdák. Ami a bürokráciát illeti, az a véleményem, hogy aki mezőgazdasági beruházásához 50–70 vagy akár 80–90 százalékos támogatást szeretne, annak a pályázati bürokráciát is vállalnia kell. Létezik a jelenség, de egy felkészült, megbízható pályázatíróval a szóban forgó támogatásokhoz szükséges dokumentációkat a gazdák össze tudják állítani.

— A Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátoraként hogy látja, min kellene változtatni vagy erősíteni ahhoz, hogy a falugazdászok jövőre is hasznos támaszai legyenek a termelőknek?

— Annak ellenére, hogy COVID nagyon sok megszorításra kényszerített bennünket, úgy gondolom, viszonylag jó évet zárunk. Amin javítani lehet, az a gazdáknak nyújtott segítség abban, hogy eligazodjanak a különböző állami szervek bürokratikus eljárásaiban. Gondolok itt a területalapú támogatások igénylésére vagy a pályázati tanácsadásra. Ezért is vezettük be a rendszeres fogadóórákat a polgármesteri hivatalokban. Összességében a rendezvényeink — a Magyarok kenyere, a Vidék a városban — és a szociális akcióink megvalósultak. A falugazdász-hálózat finanszírozási szándéka a magyar kormány részéről továbbra is megvan. Kérjük a gazdákat, hogy ha még nem tették, regisztráljanak és a tavasszal szavazzanak a nemzeti kormányra, hisz ennek a hálózatnak a megléte a nemzeti kormány meglététől is függ.

Domján Levente