A törvényt 175 támogató, 23 ellenszavazattal, 85 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.

A jogszabály Trianon-emléknappá nyilvánítja június 4-ét, amikor a központi, illetve a helyi hatóságok "a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító kulturális-oktató jellegű, illetve tudományos eseményeket szervezhetnek", a közszolgálati televízió és rádió pedig ezzel kapcsolatos műsorokat foglalhat bele programjába.

A képviselőház eredetileg május 13-án fogadta el a törvényt döntő házként, majd elküldte az államfőnek kihirdetésre. Klaus Iohannis alkotmányossági kifogást emelt ellene, az alkotmánybíróság azonban nem találta alaptörvénybe ütközőnek. Ezt követően az elnök visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek újbóli megfontolásra. Ezt az igénylést utasította most el az alsóház, így az elnöknek ki kell hirdetnie a törvényt.

A keddi plénumbeli vitán az RMDSZ kérte a törvénytervezet visszaküldését a szakbizottságba, arra hivatkozva, hogy szabályzatellenes volt megvitatásának menetrendje. Ezt a javaslatot a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatta, a plénum azonban elutasította.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Benedek Zakariás a törvénytervezet vitáján elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az ország fejlesztését szolgálják, inkább politikai célokra használják a törvényhozást. Meglátása szerint ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. 'Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést' - idézi az RMDSZ közleménye a frakcióvezetőt.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselőházi frakcióvezetője, Marius Paşcan felszólalásában emlékeztetett, hogy a júniusban elfogadott törvényt Iohannis elnök "megmagyarázhatatlan okokból" előbb megtámadta az alkotmánybíróságon, majd visszaküldte a parlamentnek. "Kérdem én, milyen politikai háttérmegállapodások írhatják felül a történelmet és Románia érdekeit? Kinek áll érdekében csúfot űzni elődeink emlékéből és dicsőséges tetteiből?" - fogalmazott.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakcióvezetője, Alfred Simonis azt mondta, nem érti, miért próbálják annyira "agresszíven" akadályozni a törvény elfogadását.

"Ez nem irányul senki ellen, de ahogyan a magyar állam úgy ítélte meg, hogy a magyar nemzet számára ez egy tragikus nap, és ennek megfelelően nevezte el - mi pedig tiszteletben tartjuk ezt a jogukat -, úgy nekünk is jogunkban áll, hogy akik akarjuk, ünnepelhessük meg ezt a napot, ezt a szerződést" - hangsúlyozta. AGERPRES