Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál biztosított pácienseknek joguk van a térítésmentes szűrővizsgálatokhoz. A páciensek maguk igényelhetik az ingyenes szűrést, mihelyt a kockázati csoportba sorolták őket, vagy szakorvosi javaslatra, beutalóval jelentkezhetnek vizsgálatra — ez áll abban a rendeletben, melyet döntő házként fogadtak el a képviselők ezen a héten.
Románia lakosságának egészségi állapotát tekintve hatalmas szükség van a screeningprogramokra, szűrővizsgálatokra. Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép- és rövid távon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia. A betegségek ugyanis nem „derült égből villámcsapásként” törnek ránk, hanem egy időben akár évekre elhúzódó, több szakaszból álló folyamat eredményei. Az általunk megélt betegség csak „a jéghegy csúcsa”.
A betegség kialakulásának folyamatában két szakasz különíthető el, ezek között viszont van egy olyan, hosszabb-rövidebb, de akár évekig tartó időszak, amely alatt a betegség tüneteket vagy panaszokat még nem okoz, de valamilyen módon már „jelt ad magáról”. Például úgy, hogy jellegzetes röntgenárnyékot ad, vagy a felszínről kóros alakú sejtek válnak le, amelyek mikroszkóp alatt árulkodóak vagy a vastagbél szabad szemmel nem láthatóan vérezget, ami laboratóriumi úton kimutatható. Ez a szakasz ad lehetőséget a betegség „tetten érésére” szűrővizsgálat útján.
„Románia a kettősség mintapéldája. A most elfogadott rendelet rendkívül hasznos, de vajon rendeltek-e hozzá elegendő anyagi forrást? Mi történik majd, ha gyakorlatba kell ültetni?” — tette fel a kérdést dr. Láng László családorvos. Mint megtudtuk, a törvény eddig is lehetővé tette, hogy megszabott időközönként — például évente vagy kétévente — bizonyos ingyenes szűrővizsgálatokat végeztethessenek el a lakosok. A gyakorlatban viszont ez azt jelentette, hogy küldőpapírral a kezükben, laboratóriumról laboratóriumra járva kellett megkeresniük azt az intézményt, ahol van erre anyagi keret. Nagyon sokszor megtörtént, hogy keret híján hosszú ideig, akár hónapokig kellett várakozniuk a lakosoknak, hogy megtörténhessen az ingyenes szűrés. Ha ez nem változik a most elfogadott rendelet kapcsán, akkor az aláássa a működőképességét — tette hozzá a szakember.
A jó szűrővizsgálat egyszerűen, gyorsan, széles körben elvégezhető, megbízhatóan kimutat kezdődő elváltozást, és rövid időn belül eredményt ad. A gyorsaságot illetően sajnos ez nem mondható el például az évek óta működő méhnyakrákszűrésről. A romániai nőknek ötévente van arra lehetőségük, hogy ingyenes szűrésen vegyenek részt: a Babeş–Papanicolau-teszt elvégzéséhez a családorvos adhat küldőpapírt, amellyel a hölgynek adott mintavételi központban kell jelentkeznie. Itt leveszik a mintát, elvégzik a tesztet, majd az eredmények visszakerülnek a szakemberhez — a program keretében végzett vizsgálatok esetében azonban sokszor megesik, hogy akár hónapok is eltelnek, mire a családorvos kézbe veheti az eredményt.
Javasolt szűrések
Nagyon sokan azért nem mennek el szűrésre, mert félnek szembesülni egy esetleges rossz hírrel, illetve el szeretnék kerülni a bizonytalanságban töltött időt, amíg várnak a vizsgálat eredményére. Vannak azonban olyan szűrővizsgálatok, amelyeket nem lenne szabad kihagyni. Gyerekek és fiatal felnőttek esetében érdemes meghatározott időközönként „vérképet nézetni”, azaz egy rutinnak számító laborvizsgálaton részt venni — magyarázta érdeklődésünkre Láng doktor.
30–35 év fölött vagy bizonyos kóros elváltozások esetén, például túlsúlyosaknak vagy azoknak, akiknek a családjában előfordult rosszindulatú daganatos megbetegedés 65 évnél fiatalabb korban, szintén érdemes vérvizsgálatot végeztetniük, amely során információt kaphatunk a vér alakos elemeiről (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke), valamint a máj és vese működéséről, vércukorszintről, vérzsírok szintjéről.
40 év fölött jó, ha rendszeres időközönként szűrik a rosszindulatú emésztőrendszeri daganatokat — székletmintából —, a hölgyek esetében indokolt lehet a mammográfiás vizsgálat és a méhnyakrákszűrés. A férfiak ugyanakkor laborvizsgálattal ellenőriztethetik a PSA-szintet, azaz a prosztataspecifikus antigént. Természetesen a tüdőszűrésről sem szabad megfeledkezni, csakúgy, mint a melanomaszűrésről, pláne, ha gyanús területeket észlelünk a bőrön.
Bumbuluţ Krisztina