Falvakon, ha nem is csökken drasztikusan, de nem nő a lakosság száma, a legtöbb családban ritkán születik kettőnél több gyerek, mint ahogy az a nagyszülők idejében történt. A falusi iskolák elnéptelenedésének az egyik oka a gyerekhiány, a másik pedig nyilvánvalóan az, hogy a kevés gyerek nagyobb része is városi iskolákba jár, aminek nagyon örülnek a városi iskolák pedagógusai, hiszen így pótolják a városon jelentkező gyerekhiányt. Tény az, hogy a városi iskolákban szükség van a faluról érkező diákokra, hiszen az ő jelenlétük biztosítja az iskolák megmaradását. A falvakról érkező diákok nagyobb része nem rendelkezik olyan anyagi helyzettel, hogy fedezni tudja a kiadásokat, a folyamatosan emelkedő utazási költségek kifizetése is gondot jelent. Olyan családok is vannak, ahol két ingázó gyerek is van.

Nemrég jelent meg az új jogszabály, melynek értelmében az ingázó diákok utazási kiadásait vagy azoknak egy bizonyos hányadát az oktatási minisztérium költségvetéséből fogják fedezi. Az a diák, aki három kilométer távolságból ingázik, harminc lejt számolhat el havonta, ez az összeg kilométerenként három lejjel emelkedik. Havi 141 lej utazási költséget számolhat el az a diák, aki ötven kilométerről ingázik. Nem egyszerű viszont ezeknek az összegeknek az elszámolása. Az autóbuszbérletet az iskola titkárságán kell leadni, onnan átkerül a tanfelügyelőségre, majd a tanügyminisztérium jóváhagyása után az iskolákban kapják meg az ingázó diákok azt az összeget, ami csak egy hányada annak, amennyibe a bérlet valójában kerül.

És ez csak a történet anyagi vetülete. De amikor az ingázó diák valahogy bejut a városba, a buszmegállóból még el kell jutnia az iskolába, esetenként akár két-három kilométert is meg kell tennie a buszmegállótól az iskoláig, akár esőben, hóban, hidegben vagy forróságban.

Szatmárnémetiben elkészült az autóbusz-állomás, ami ha elkezdi a működését, nem biztos, hogy kedvező lesz a vidékről ingázó diákok és a munkavállalók számára, kérdéses ugyanis, hogy a városi tömegközlekedéssel megoldható-e, hogy az állomástól a diákok és a munkavállalók időben eljussanak az iskolába vagy a munkahelyükre, össze tudják-e hangolni a vidéki autóbuszjáratok menetrendjét a városi autóbuszokéval. Az ugyanis nem lenne jó, ha egy kisiskolásnak a hajnali járattal kellene bemennie a városba, hogy a városi buszjáratra átszállva még időben beérjen az első órára, mint ahogy az sem lenne egészséges, hogy délután az utcákon kelljen kóborolnia, amíg a távolsági busza indulna.

A városi iskoláknak szükségük van a falusi gyerekekre, hogy az iskolák megmaradjanak, a pedagógusok számára biztosított legyen a munkahelyük. Tenni kellene viszont azért is, hogy az ingázó gyerekek számára kellő feltételeket teremtsenek.
 

Elek György