Az ákosi templom a Kárpát-medence egyik legnagyobb bazilikális elrendezésű, és talán az eredeti állapotát legjobban őrző román kori temploma.

Amint azt Dobai Zoltán lelkipásztortól megtudtuk, 2017. július 25-én írták alá a 223-as számú támogatási szerződést a Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériuma (a 2014–2020-as Regionális Operatív Program irányító hatósága), az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (a 2014–2020-as Regionális Operatív Program közvetítő szervezete), valamint a Szatmár Megyei Tanács és az Ákosi Református Egyházközség által alkotott partnerség (a pályázat kedvezményezettje) között. A szerződés tárgya a Regionális Operatív Program irányító hatósága által nyújtott, vissza nem térítendő támogatás folyósítása Az ákosi református templom felújítása című pályázat célkitűzéseinek megvalósítására a 2014–2020-as Regionális Operatív Program 5. tengely, 5.1-es beavatkozási terület keretén belül. A pályázat összértéke 2 287 225,63 lej, amely tartalmazza a 2 233 576,27 lej értékű vissza nem térítendő támogatást, valamint az Ákosi Református Egyházközség hozzájárulását (önrész).

Dobai Zoltán, az Ákosi Református Egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy közel két évet vett igénybe az engedélyek megszerzése, és ezek birtokában 2018. április 11-én kezdődött el a felújítási munkafolyamat, ami az elmúlt év novemberére szinte be is fejeződött. Az utolsó simításokat március-április folyamán tervezték elvégezni, hogy május 17-én megtörténjen a templom felszentelése. A világjárvány megjelenése után ezek a munkálatok elmaradtak, az elmúlt hetekben viszont az elmaradásokat is sikerült bepótolni. Dobai Zoltán kifejtette: a felújítási munkálatok a belső vakolat leverésével kezdődtek, ezzel párhuzamosan történt a templom belső régészeti feltárása, majd következett a tetőcsere (új tetőszerkezet és héjazat készült). A templom belsejét nem vakolták le, tisztítani kellett a falfelületet, pótolták a hiányzó téglákat. A vakolat leverése után vették észre, hogy a templomban vannak díszítő kőelemek, a kőrestaurátor ezeket a kőelemeket letisztította, ugyanúgy az ajtóknál és a toronynál is. Kicserélték a padlózatot, a régit felszedték, és téglapadlót raktak a helyére, ez alatt van elhelyezve a villanyvezeték. Következett a padok helyreállítása, az ablakok cseréje (néhányat felújítottak, a legtöbb helyére újat tettek), a tornyokban kicserélték a zsalukat, a téglák között fugázták a falfelületet kívül-belül, megalapozták a templom főbejáratát, a boltíves részét újrafaragták. A boltívek újjáépítéséhez szükség volt téglára, mert azok egy bizonyos méretű téglából voltak készítve. Mivel a templom kerítése is olyan téglából lett készítve, azt felhasználták a boltívekhez, a kerítést pedig új téglából építették vissza.

Történt egyfajta tereprendezés is. A padok felújításakor kicserélték azok ülőrészét. A templom egy nagyon hangulatos és sajátos belső megvilágítást kapott. A lelkipásztor kiemelte, hogy elkészült egy ötven centiméteres makett a templomról terrakottából, hogy a vakok és a gyengén látók is végig tudják tapintani. Ugyancsak van egy egyedi készítésű könyv, amit szintén gyengén látók és vakok számára készítettek Braille-írással, ez még a templom alaprajzát és történetét is tartalmazza.

A szeptember 13-án sorra kerülő hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdet igét.

Elek György