A legtöbb embereknek időnként vannak rossz álmai, de a felnőttek körülbelül 5%-ának hetente legalább egyszer vannak rémálmai – olyan álmok, amelyek elég nyomasztóak ahhoz, hogy hatásukra felébredjenek. A stressz, a szorongás és az alváshiány mind lehetséges kiváltó okok, de a Parkinson-kórban szenvedőkön végzett korábbi kutatások összefüggésbe hozták a gyakori rémálmokat és a kognitív hanyatlás gyorsabb ütemét, valamint a jövőbeni demencia kialakulásának fokozott kockázatát.

Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem munkatársa annak tesztelésére, hogy ez igaz lehet-e az egészséges felnőttekre is, három korábbi tanulmány adataira támaszkodott, amelyekben emberek alvásminőségét vizsgálták, majd több éven keresztül követték őket, többek között felmérve agyi  és egészségi állapotukat. A kutatásban több mint 600 középkorú (35 és 64 év közötti) és 2600 idős, 79 év feletti ember vett részt.

 A rémálmok jelenthetik a betegség legkorábbi jeleit

Az adatokat speciális szoftverrel elemezték annak kiderítésére, hogy azok, akik gyakrabban álmodtak rosszat, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak-e kognitív hanyatlást, és ezt követően diagnosztizálják-e őket demenciával.
Az eClinicalMedicine című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy azok a középkorúak, akik hetente legalább egyszer rossz álmokat láttak, négyszer nagyobb valószínűséggel mutatnak kognitív hanyatlást a következő évtizedben, mint azoknál, akiknek ritkán voltak rémálmaik. Az idősebb résztvevők közül azoknál, akik gyakran számoltak be nyomasztó álmokról, kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát a következő években.

Feltételezhető, hogy a gyakori rossz álmokat látó emberek rossz minőségű alvással rendelkeznek, ami fokozatosan a demenciával összefüggésbe hozható fehérjék felhalmozódásához vezethet. Egy másik feltételezés az, hogy ezeknek az embereknek genetikai faktora van, amely mindkét jelenség (rémálmok és demencia) hátterében áll.

Otaiku feltételezése azonban az, hogy az agy jobb homloklebenyén belüli neurodegeneráció megnehezíti az emberek számára, hogy álmodás közben uralkodjanak érzelmeiken, ami aztán rémálmokhoz vezet. Elmondása szerint a neurodegeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór gyakran már évekkel azelőtt elkezdődnek, hogy valakit diagnosztizálnának. Egyeseknél, akiknél már van alapbetegség, a rossz álmok és a rémálmok jelenthetik a betegség legkorábbi jeleit.

A megelőzés a legjobb kezelés

"A demencia kezelésének legjobb módja a megelőzés, és tudjuk, hogy számos módosítható kockázati tényező létezik - helytelen táplálkozás, mozgáshiány, dohányzás és fokozott alkoholfogyasztás."  – mondja Otaiku. "Ha évekkel vagy akár évtizedekkel korábban azonosítani tudjuk, hogy kiknél áll fenn a demencia magas kockázata, akkor talán képesek lehetünk lelassítani a kialakulását, vagy akár teljesen megelőzni." – tette hozzá.

Érdekes módon a tanulmány megállapította, hogy az összefüggések a férfiak esetében erősebbek voltak, mint a nőknél. Például a heti rendszerességgel rémálmokat látó idősebb férfiaknál ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint a rossz álmokat nem jelentő idősebb férfiaknál - a nőknél azonban a kockázat növekedése csak 41%-os volt.

Ehhez kapcsolódóan korábbi kutatások azt sugallták, hogy a rémálmok gyakoribbak a nők körében fiatalkorban és középkorban, de a férfiak rémálmok kockázata a későbbi életkorban nő. Az egyik lehetőség, hogy a demenciával összefüggő rémálmok csak azok, amelyek idősebb korban alakulnak ki, és amelyekre a férfiak hajlamosabbak - mondta Otaiku.

Hírszerkesztő