A találkozón, amelynek helyszínén várhatóan 25 ezer politikus és szakértő fordul meg a következő 12 napban, olyan terveket terjesztenek elő és vitatnak meg, amelyekkel a modellszámítások alapján 1,5 fokra lehet korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A konferencia elé időzített szakértői számítások szerint az energiafelhasználás ehhez szükséges globális átalakításához a következő évtizedekben legalább százezer milliárd dollárra lesz szükség.

A legnagyobb skóciai városban rendezett COP26-értekezletre — amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre — hivatalos mások mellett Joe Biden amerikai elnök.

A szervezők meghívták Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, aki azonban a Downing Street tájékoztatása szerint sajnálkozásának kifejezést adva közölte Boris Johnsonnal, a vendéglátó brit miniszterelnökkel, hogy az oroszországi koronavírus-helyzet miatt nem tud személyesen jelen lenni a glasgow-i klímacsúcson.

Brit kormányforrások szerint valószínűtlen Hszi Csin-ping kínai elnök részvétele is, bár ezt hivatalosan a kínai fél nem zárta ki.

A résztvevőket az eredeti tervek szerint II. Erzsébet királynő köszöntötte volna hétfőn. Az udvar azonban a héten bejelentette, hogy a 95 esztendős uralkodónak orvosai kétheti pihenést javasoltak, így ő sem lesz jelen az értekezleten, és köszöntőjét a vendégek előre rögzített videófelvételről hallgathatják meg.

Ferenc pápa a BBC brit közszolgálati rádió számára rögzített felhívásában hangsúlyozta: a skóciai ENSZ-klímarendezvényen a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.

A katolikus egyházfő szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban. „Elvesztettük biztonságérzetünket, megtapasztaltuk, milyen érzés az életünk feletti ellenőrzés elvesztése” — fogalmazott Ferenc pápa a konferencia kezdete előtt elhangzott üzenetében.

Alok Sharma, aki a brit kabinetiroda államtitkáraként a COP26-értekezlet elnöke, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: rohamosan fogy az idő arra, hogy a globális felmelegedést az elfogadott célnak megfelelően 1,5 fokra lehessen korlátozni a 2030-ig szóló előrejelzési távlatban, és „a vészcsengők már világszerte megszólaltak”.
Hozzátette: a klímaváltozás a koronavírus-járvány elmúlt egy évében sem szünetelt.

A helyzet sürgető mivoltát illusztrálandó a COP26-ülés helyszínéről, Glasgowról nevezték el az Antarktisz nyugati térségének egyik különösen gyors ütemben olvadó, eddig névtelen gleccserét. A 100 kilométer hosszúságú jégfolyamból és tágabb környezetéből a műholdas adatokra alapuló mérések szerint az utóbbi 25 évben 315 milliárd tonna jég olvadt bele a környező óceánba.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England — a brit jegybank — előző kormányzója a Financial Times című londoni üzleti napilap hétvégi számának írt elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.

Carney szerint ehhez ki kell építeni egy külön pénzügyi rendszert, amelynek tevékenysége kizárólag a nettó karbonsemleges energiafelhasználás finanszírozására összpontosít.

MTI