Görgetek, görgetek, sorra jönnek az úgynevezett „life hack”-ek. Egyet-kettőt lementek magamnak, mondván, hátha jól fog jönni valamikor. TikTok-ba bágyadt fejem felfigyelt valamire. A videó címe: „Vadgesztenye mosószer”. Felkaptam a fejem, pupilláim kétszer akkorára tágultak. No nem csak azért, mert nagyjából ingyen lesz mosószerem, hanem inkább azért, mert környezettudatos, biomosószerről van szó. Aki rég ismer, az tudja, hogy „minden erőmmel” támogatom a környezetvédelmet, attól a kis dologtól eltekintve, hogy erőst cigarettázom, de ezt leszámítva amit csak tudok, azt megteszem a környezetért. Így született meg a gondolat a fejemben, hogy csináljak gesztenyéből mosószert. Mivel amúgy is gesztenyeszezon van, ezért csak a három percre lévő parkig kellett elmennem. Miután felszedtem a legszebb gesztenyéket, hazasiettem velük. Egy táskát vagy szatyrot megvonva magamtól kénytelen voltam a zsebeimet megtömni gesztenyével. Miután egy szabad nadrág- és mellényzsebem sem maradt, hazaindultam. Otthon újra elolvastam az egyébként nem túl bonyolult receptet, majd elkészítettem a mosószernek címzett löttyöt. Kételkedtem benne, főleg, amikor megláttam, hogy vörös, sőt, inkább rozsdabordó színű. Bár már párszor volt alkalmam megtapasztalni, hogy az otthon készített tisztítószerek sokkal hatásosabbak, mint a bolti, méregdrága és nem túl egészséges vegyszerek, mégis kételkedtem. Először kísérletezésképpen csak régi, szakadt rongyokat tettem be, ügyelve arra, hogy ne olyan kosz legyen bennük, amiket a legdurvább mosószer sem hozna ki. Vártam és vártam, s közben azon járt az agyam, hogy sose hittem volna, hogy ilyen feltűnésmentesen tűnik el a tinédzserkor. Egyik nap még éljük a gondtalan életünket, és felelőtlenül költjük a zsebpénzünket, amit természetesen szüleinktől kaptunk, másnap meg már azon kapom magam, hogy a WC-tisztításhoz való szerek közül próbálom kiválogatni a legjobbat, és ingyen mosószert készítek otthon. Az élet iróniája.
Egy óra várakozás után zenélni kezd a mosógép. Ezzel jelzi, hogy végzett. Sietve megyek a mosógép felé, kezemben a szürke lavór, amibe majd a ruhákat teszem. Miután kiszedtem a gép tartalmát, gyorsan az ablakoz iparkodok, hogy napfénynél nézhessem meg az eredményt. Az végeredmény engem is lenyűgözött. Patyolat tiszta volt minden. A fehér az szép, tiszta fehér volt, és a színesebb rongyokból sem jött ki szín. Bár szaguk vagy illatuk nem volt, de erre számítottam is, hiszen a receptnél ezt is megemlítették. Elképesztő, hogy mire képes egy növény. Semmi különbség nincs a gyári mosókapszulák, mosószerek és a házilag készített mosószerem között.
Pár év múlva, ha megkérdi tőlem valaki, hogy én mit tettem a környezetünkért, elmondhatom, hogy igen is sokat, hiszen még a mosószert is magam gyártottam, teljesen hulladékmentesen.
Merk Viktória