Az ombodi református templomban tartották a novemberi hónap SZIKE istentiszteletét.  A jelenlevők, túlnyomó részt fiatalok, de szinte minden generációt képviseltek, örömmel és érdeklődve hallhattak saját és más generációk jellemzőiről – számol be róla a Szatmári Református Egyházmegye honlapja, a refszatmar.eu portál.

Krasznáról érkeztek a dicsőítők, vagyis azok, aki vezették a dicséreteket. A Rendítő ifjúsági zenekar szívvel és lélekkel énekelte: „Amikor könnyű, amikor nehéz/ Mikor nem látlak, tudom, Te élsz!/ Áldott az Úr neve!…” Jó volt velük együtt dicsőíteni. 

Jobb Domokos házigazda lelkipásztor köszöntését követően Tolnai János a Szatmári Református Egyházmegye ifjúsági előadója, egri lelkipásztor hirdette Isten igéjét Mózes Első könyve 44. részének első 18 verse alapján. "Kutyából nem lesz szalonna – tartja a mondás, a mennyország viszont tele van ún. kutyaszalonnával, azaz olyan emberekkel, akiket Isten változtatott meg. A bibliai József próbára tette testvéreit. Megváltoztak, azáltal, hogy Benjámin zsákjába tette a kelyhet. Minket is próbára tesz Krisztus kelyhe minden egyes úrvacsorázás alkalmával. A kehely tehát tanit. Miért feleltetek a jóra rosszal? Hiszen Isten Krisztusban mindent nekünk adott. Mi pedig így felelünk? Ugyanakkor az Ige szembesít az igazsággal. A tesók amikor Beni zsákjában látták a kelyhet, megszaggaták a ruhájukat és értettek: ennyi volt. A kehely rámutat, hogy a mi erőnkből csak a halál várna ránk. De a kehely arról is beszél, hogy Krisztus érted halt meg és támadott fel, így még a halálban sem mondhatod, ennyi volt, mert Krisztus ott vár rád" – magyarázta a házigazda.

Rácz Ervin lelkipásztor Én vagyok az alfa, avagy a generális generációzik, de nem generalizál címmel tartott előadást. A generációs különbségeket és kapcsolódási pontokat mutatta be röviden, hogy jobban értsük egymást.

Az 1945 előtt születettek az ún. veteránok, a baby boomer korszak az 1945 és 1965 között született embereké, míg az X generációhoz az 1965 és 1980 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1980 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2009 között születetteket sorolják. A 2010 után születetteket alfa generációnak szokták nevezni. Tavaly pedig megszületett az első béta generációs.  Nem azért változtak meg a mai fiatalok, mert úgy döntöttek, hogy ők máshogy akarnak élni, hanem mert egy teljesen más gyerekkort kaptak, aminek ez a következménye.

„Úgy növünk fel mindannyian, hogy gyerekkorunkban elsajátítjuk a bennünket körülvevő társadalom értékrendjét, viselkedésmintáit, tudását, elvárásait, és a saját viselkedésünket összhangba hozzuk velük. Ebben pedig hatalmas változás volt megfigyelhető az utóbbi hatvan-nyolcvan évben. Nem lettünk sem jobbak, sem rosszabbak, csak másak. És ez a változásunk nagyon sok mindenre kihat – a családra éppúgy, mint a tanulásra, az iskolára, a társadalomra, a munkahelyekre.” – idézte az előadó korunk legismertebb generációkutatóját Steigervald Krisztiánt. Biztatásként az előadó elmondta, hogy a gyülekezetek azok az intergenerációs közösségek, ahol jobban megismerhetik egymást a különböző generációk, kell keresni ezeket a lehetőségeket. „Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsid 13,8) – és ez a legbiztatóbb. Ebből merítve merjünk ne csak kommunikálni, hanem dicsérni is egymást. Nem fáj. Jézus az alfa is, de ő a veterán, a bummer, az X, az Y és a Z is, sőt Ő lesz a Béta is. Ne pánikoljunk és pánikoltassunk az egyházban, mert akkor hiteltelenné válnak a valódi figyelmeztetések. Jézus velünk van, ez segít önmagunk és egymás megismerésében – zárta előadását Rácz Ervin.

Hírszerkesztő