George Floydot május 25-én, egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette Minneapolisban, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, nem sokkal később pedig meghalt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkosság vádjával őrizetbe vették a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt.

Manhattan belvárosában ismét üzleteket törtek fel és fosztottak ki, köztük olyan neves márkák luxusboltjait, mint a Michael Kors vagy a Nike.

Az amerikai televíziók tudósításai szerint fiatalok csoportjai köröztek Manhattan szívében, és a rendőrök akkor kapták el őket, amikor éppen egy elektronikus cikkeket forgalmazó áruházba törtek be.

A rendőrség csupán annyit közölt, hogy „több száz embert” tartóztattak le. A folyamatos vandalizmus ellenére Bill de Blasio polgármester úgy nyilatkozott, hogy „a város alapjában véve nyugodt és békés”.

Miközben Minneapolisban, ahol George Floyd a rendőri fellépés áldozata lett, alábbhagyott a tüntetések heve, más nagyvárosokban, köztük a New York államban fekvő Buffalóban vagy a kaliforniai Los Angelesben változatlan hevességgel folytatódtak az erőszakos megmozdulások. Buffalóban rendőröknek hajtott egy gépkocsi, a vezetőjét és utasát letartóztatták. Los Angelesben továbbra is üzleteket törtek fel és raboltak ki, valamint autókat gyújtottak fel.

Több déli városban, így például az alabamai Birminghamben konföderációs emlékműveket támadtak meg a tüntetők. A konföderáció az amerikai polgárháború idején (1861–1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amely az északi, unionista seregekkel állt szemben.

William Barr igazságügyi miniszter hétfőn este elrendelte a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának, hogy börtönlázadás elhárítására felkészült, speciális egységeket rendeljen Miamiba és Washingtonba. A tárca szóvivője bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló rendfenntartó erőt mozgósítottak, biztosítandó a rendet a szövetségi fővárosban. Washingtonban meghosszabbították a kijárási tilalmat.

Trump rendet ígért

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében mondott rövid nyilatkozatában hétfőn rendet ígért, ha szükséges, a hadsereg segítségével is. Az erőszakba és fosztogatásokba torkolló tiltakozásokra utalva hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Mint Trump mondta: „a rend és a törvényesség elnöke”, és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást — az ő szóhasználatával „civil és katonai” forrást — mozgósít, és ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban is beveti a katonaságot. Közölte: utasította a tagállamok kormányzóit és a polgármestereket, hogy biztosítsák „a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét” mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket. „Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakosai élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémákat” — szögezte le. Donald Trump az elszabadult erőszakot „belföldi terrorcselekményeknek” minősítette, és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért. „A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő, békeszerető állampolgárok, és én mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese vagyok” — mondta Trump. Végül — hivatali felhatalmazására utalva — idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.

„Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon-nagyon különleges helyen” — mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelyet hétfőre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben. Az elnök magasba emelt egy Bibliát, amikor odaért.

A rövid vizit alatt az elnököt és kíséretét rendkívüli biztosítással védték, a Fehér Ház tetejéről titkos ügynökök és mesterlövészek figyeltek.

Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása alatt a Fehér Ház előtt hangos tüntetés volt.

Joe Biden, az Obama-kormány volt alelnöke, a demokraták várható elnökjelöltje a novemberi választásokon a Twitteren reagált Trump nyilatkozatára. „Az amerikai hadsereget használja fel az amerikaiak ellen. Könnygázt és gumilövedékeket vetet be a békés tüntetők ellen. Egy fotó kedvéért” — írta a 77 éves, demokrata párti politikus.

Az EU elítéli

George Floyd halála megrázó és megdöbbentő, az Európai Unió elítéli a rasszizmus minden formáját — jelentette ki az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Josep Borrell újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „a szerencsétlen eset a hatalommal való visszaélés eredménye”. Minden társadalomnak figyelnie kell arra, hogy kerülje a túlzott erőszak alkalmazását — tette hozzá. Kijelentette, hogy az európaiak támogatják a békés tiltakozáshoz való jogot, ugyanakkor elítélnek minden erőszakos cselekedetet és a faji előítéleten alapuló gyűlölet minden formáját. A főképviselő elszomorítónak nevezte a fekete bőrű férfi halálával végződő incidenst, és reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak összefogva, egy nemzetként lesznek képesek kezelni a helyzetet és begyógyítani a sebeket.

Ellentmondó jegyzőkönyvek

Ellentmondanak egymásnak a boncolási jegyzőkönyvek: a család kérésére elvégzett második halottkémi vizsgálat szerint a 46 éves férfi halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő. A rendőrség által korábban kiadott, első dokumentum szerint ugyanakkor nem találtak „fizikai bizonyítékot, amely alátámasztaná a trauma miatti fulladást vagy fojtogatást”, és Floyd halálához „hozzájárulhatott egészségi állapota, beleértve koszorúér-betegségét és magas vérnyomását”. A második halottkémi eredményt hétfőn délután ismertette Ben Crump, a család ügyvédje. Eszerint semmi jele annak, hogy Floyd szívbeteg lett volna, a nyaki nyomáson kívül a hátára nehezedő — szintén térdtől származó — nyomás is hozzájárult halálához, ezek miatt nem kapott levegőt. A vizsgálatot elvégző két orvos gyilkosságnak minősítette a történteket, szerintük Floyd nagy valószínűséggel már halott volt, amikor a mentőautóba emelték. A halál körülményeinek kiderítésében fontos szerepe lehet egy videónak, amelyet egy járókelő készített. A felvételen az egyik rendőr csaknem 9 percig térdel Floyd nyakán, kettő másik pedig a hátán.

A Floyd ellen fellépő négy rendőrt másnap elbocsátották a rendőrségtől, a férfi nyakára térdelő Derek Chauvint pedig két napra rá letartóztatták, és emberölésben való bűnrészesség gyanúja miatt vádat emeltek ellene. A vádat immár elsőfokú gyilkossági gyanúra súlyosbították. A Floyd család ügyvédei bejelentették: George Floyd temetése június 9-én lesz a texasi Houstonban.

A férfi fivére békítő beszéddel próbálta hétfőn csitítani a tüntetőket.

„Az erőszak egyáltalán nem fogja visszahozni a testvéremet” — mondta Terrence Floyd beszédében, és virágot helyezett el azon a helyen, ahol a bátyja meghalt. „Hagyjuk ezt abba, kérem, legyünk békések!” — kérte, miközben a körülötte álló tömeg halott testvére nevét skandálta. Terrence Floyd hangsúlyozta, hogy a rendőri brutalitás túlságosan is gyakran vezetett erőszakos protestálásokhoz, csakhogy ezek soha nem eredményeztek politikai változást.

MTI