Belföld

Folyamatban a népszámlálási biztosok toborzása, lehet jelentkezni

Fotó: nepszamlalas.ro
2022.02.07 - 08:31
Már folyik a népszámlálási biztosok toborzása, a polgármesteri hivataloknál kell jelentkezni. A törvény szerint a polgármesteri hivatal toborozza és alkalmazza majd őket, viszont a kiválasztásukat a megyei statisztikai igazgatóságok végzik.

Új szakaszába lépett a népszámlálás előkészítése, már „élesbe fordult” a népszámlálási biztosok toborzása. A Népszámlálás.ro ezért lezárta a honlapon működtetett számlálóbiztosi előregisztrációs felületet, és mostantól arra kér mindenkit, aki még nem jelentkezett, de szeretne számlálóbiztosként dolgozni a 2022. évi romániai népszámláláson, hogy ők már közvetlenül az adott település polgármesteri hivatalához forduljanak, mihamarabb. Fontos a települési listára, pótlistára felkerülni, mert ezekből a személyekből fogja majd a megyei statisztikai igazgatóság kiválasztani a ténylegesen szerződtetett munkatársakat.

A 2022-es népszámláláson a számlálóbiztosok feladatköre két részre oszlik. Az önkitöltés szakaszában (március 14.–május 15.) az önkormányzatok által létrehozott települési összeírópontokhoz fognak alkalmazni számlálóbiztosokat. A település méretétől függően egy vagy több számlálóbiztos lesz egy-egy közigazgatási egységben. Minden számlálóbiztos két táblagépet kezel majd, asszisztálja, támogatja az összeíróponton segítséget igénylő lakosokat az önkitöltésben.

A második fázisban, amikor személyesen kell felkeresni a lakosságot, május 16. és július 17. között a számlálóbiztosok egy-egy népszámlálási körzetet kell majd feljárjanak, lekérdezzenek. A szektorok mérete változó lehet, általában 400–500 lakás lesz egy körzetben. A munka mennyisége attól is függ, hogy egy adott körzetből hányan válaszoltak az első, online önkitöltéses szakaszban.

A számlálóbiztosok kiválasztása összetett folyamat: a törvény szerint a polgármesteri hivatal toborozza és alkalmazza majd őket, viszont a kiválasztásukat a megyei statisztikai igazgatóságok végzik. Alapvető kritérium, hogy a számlálóbiztos nagykorú legyen, rendelkeznie kell középfokú iskolai végzettséggel, illetve kell hogy értsen a táblagépek kezeléséhez. Ez azért fontos, mert az idei népszámlálás kizárólag digitálisan történik, megszűnik a papíralapú kérdezés.

A magyar nyelvet ismerő számlálóbiztosok alkalmazása azért is fontos, mert azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, ajánlott, hogy legyenek magyarul beszélő kérdezők (Lásd a 19-es sürgősségi kormányrendelet, 34. cikkely, 3. paragrafus, j. pontját: azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a 20%-ot, a polgármesterek kötelesek tájékoztatást és segítséget nyújtani a nemzeti kisebbség nyelvén is.) A magyar nyelv ismerete fontos érv lehet az ilyen típusú közigazgatási egységekben.

A számlálóbiztosok javadalmazása teljesítményalapú lesz, a kitöltött kérdőívek száma alapján fizetik őket. Alapesetben 3,5 lej egy lakás és 7 lej az egy személy lekérdezése után származó fizetség. Tehát például egy háromtagú háztartás/lakás esetében 3,5+3x7=24,5 lej bruttó javadalmazásra lehet számítani, amiből 10% adót kell fizetni (civil szerződés alapján). SZFÚ

 

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

109 ezer szatmárinak magyar az anyanyelve

A Szatmár megyei lakosok 36,9 százalékának magyar az anyanyelve – ez derült ki azoknak a válaszaiból, akik a népszámláláskor nem mulasztották el, hogy válaszoljanak az anyanyelvre vonatkozó kérdésre.
Mi újság?

Meghosszabbított népszámlálási határidő

Pár nappal ismét meghosszabbították, így július 31-én éjfélkor ér véget a népszámlálás — Szatmár megyében 90,10 százalékos a lekérdezettség, ami országos szinten nem is rossz arány, viszont a prefektus mozgósítást szorgalmaz az utolsó métereken.
Mi újság?

Több mint 150 ezer magyar kimaradhat a népszámlálásból

Szatmár megyében és Szatmárnémetiben, mint ahogy Nagykárolyban is vannak hiányosságok — bár távolról sem olyan nagy százalékban, mint a székelyföldi megyékben. Az eddig jó példaként emlegetett Hargita és Maros megye tucatnyi településén nincs összeírva a magyarság.