Ünnepi megemlékezéssel és koszorúzással hajtottak főt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, II. Rákóczi Ferenc emléke előtt születésének 350. évfordulóján Szatmárnémetiben.

Mint ünnepi beszédében Kereskényi Gábor polgármester kiemelte, március 27–én egy olyan emberre emlékezünk, egy olyan ember három és fél évszázaddal ezelőtti születésnapját ünnepeljük, aki nemcsak egy korszakot határozott meg, hanem példát mutatott hitből, bátorságból és kitartásból – évszázadokon át a mai napig. „Hagyatékát világosan és határozottan meg is fogalmazta egyetlen mondatban: 
Cum Deo pro Patria et Libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért. – ebben az örök érvényű jelmondatban benne van mindaz a hit, az elköteleződés és az erkölcsi tartás, amely nélkül nincs jövő egyetlen közösség, egyetlen haza számára sem.” – mondta. 

Felidézte, hogy számára azért is különlegesek minden évben a Rákóczira való emlékezés pillanatai, mert sok évvel ezelőtt, alpolgármesterként nem csak az volt a célja, hogy a mellszobor, egy köztéri alkotás méltó helyre kerüljön a Láncos–templom szomszédságába, a Kálvin János téren. „Egy emléket állítottunk – egy élő üzenetet hagytunk a jövőnek. Ugyanez vezérelt bennünket akkor is, amikor a 10-es Számú Általános Iskolát II. Rákóczi Ferencről neveztük el.
A vezérlő fejedelem alakja számomra mindig többet jelentett történelmi személyiségnél. Benne látom azt az embert, aki a legnehezebb időkben is képes volt hinni egy igazságosabb jövőben. Ez a szobor itt nem csupán bronz és kő, hanem emlékeztető arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hogy merre tartunk.” – fogalmazott. 
Gondolatai zárásaként a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona 1692-ben írt, fiához intézett búcsúleveléből idézett: „Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír, az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít…” 

Az ünnepi beszédet követően dr. Szőcs Péter Levente történész-régész tartott rövid történelmi áttekintést, elsősorban azon eseményeket emelve ki, amelyek a nagyságos fejedelmet és családját Szatmárhoz kötötték. A főhajtáson a Rákóczi–indulót az Aurel Popp Művészeti Líceum diákjai adják elő, és Gál Csanád, a Rákóczi Ferenc Általános Iskola negyedikes diákja szavalt.

Szabó Kinga Mária