A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban tartott előadást a Miskolcról érkezett Orosz István görögkatolikus pap, Férfinak és nőnek teremtette címmel.

Az atya már rögtön előadása kezdetén érzékeltette a mai világ egyik legnagyobb problémáját, amely az identitás terén nyilvánul meg. Fő gondolata: „nem számít, hogy milyennek születtél, hanem az számít, hogy kinek, vagy minek mondod magad”.

Rávilágított továbbá, hogy a korábbi időkben megszokott értékrend napjainkra megváltozott. Sok esetben ami anno értékes volt, az ma már nem az. A múltban nagy volt a szegénység, amit az előadó maga is tapasztalt, amikor Kárpátalján kezdte papi szolgálatát a Szovjetunió idején, ennek ellenére sokkal több értéket hordozott az az időszak, mint a mostani jólét.

Érintve Gabriel Garcia Marquez 100 év magány című regényét, kifejtette, hogy a mai emberek egy része olyan, mint a regényben szereplők, akik sok mindent elfelejtettek. Elfelejtették az Istent is, ami miatt egy oszlopra fel volt írva, hogy van Isten. Isten létének a tudata azonban sok esetben számtalan dolgon tud változtatni. 

Az atya elmondása szerint: „Hogy ki vagyok én, az szorosan összefügg az Isten és köztem lévő kapcsolattal”. Isten folyamatosan kapcsolatot keres az emberrel, hivatással ajándékozza meg. Az egyik legfontosabb hivatás a férfi és a női hivatás, amely a házasság révén csúcsosodik ki, amikor két fél egymásra talál.

Az előadó gyakorlati élményt is nyújtott a hallgatóságnak, amikor kezükbe kaptak egy részletet a Republic együttes Szeretni valakit valamiért című közismert slágeréből,amelynek kapcsán interaktív beszélgetést kezdeményezett a diákokkal a feltétel nélküli szeretetről és a szeretet lényegéről. A vállalkozóbb kedvűek kifejthették véleményüket a témával kapcsolatban, majd az atya az előadás kapcsán felmerülő kérdéseket is megválaszolta.

Útravalónak a diákok buzdítást kaptak, hogy mindig legyenek kapcsolatban Istennel. Manapság nem egyszerű kihívás az igazit megtalálni, éppen ezért folyamatosan kell érte imádkozni. Abban az esetben, ha megtaláltuk a társunkat, utána sem szabad abbahagyni az imát, sőt, közösen kell együtt imádkozni.

Hírszerkesztő

(Fotók: Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum)