A vásárlók nagyobb részének nem a minőség, hanem az árak jelentik a fő szempontot, amikor vásárol, ennek következménye az, hogy sokan nem a jó minőségű piskolti dinnyét vásárolják, hanem az olcsó, importból származó terméket — nyilatkozta lapunknak Kovács Endre piskolti gazda.

Piskolt sokáig a dinnyéjéről volt híres, az utóbbi években ebből is egyre kevesebbet termesztenek. Régebben száz hektár is be volt ültetve dinnyével, most húsz hektár alatt vannak. A dinnyetermesztésről amiatt mondtak le, mert az egyik legkedveltebb nyári gyümölcsöt nem tudják értékesíteni. A nagybani piacokon már tavasszal megjelenik az importból származó dinnye, s mire a helyiek terméke piacra kerül, olyan szintre csökken az ár, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Ezért termesztenek kisebb területen csak annyi dinnyét, amennyit az út mentén el tudnak adni.

Kovács Endre elmondta, hogy a piskoltiak újra nagy lehetőséget látnak a burgonyatermesztésben. Piskolton régebben közel ötszáz hektáron termesztettek burgonyát, de ahogy a gazdák elkezdtek öregedni, a fiatalok más kultúrákban látták a hasznot, a jelenlegi középkorúak foglalkoznak általában mezőgazdasággal, a fiatalok kevésbé. Jelenleg száz-százötven hektáron termesztenek burgonyát. A nagyobb társulások nagy kultúrával (búza, kukorica, repce, napraforgó stb.) foglalkoznak, a kisgazdák foglalkoznak burgonyatermesztéssel, de közülük is sokan próbálkoztak más zöldségfélék termesztésével. Ahhoz, hogy a burgonyát a legkorszerűbb módszerekkel termesszék, komoly befektetéseket kell eszközölni, ami azt jelenti, hogy egy hektárhoz húszezer lejt kell előre befektetni. A vetőmagot évente kell cserélni, ki kell alakítani az öntözőrendszert stb. Ha a termesztő megtalálja a megfelelő piacot, akár negyvenezer lejt is visszakaphat az eladásból.

Kovács Endre hat éve telepített másfél hektár milotai 10-es fajta diót, egy éve egy nagykárolyi lakos vásárolt fel húsz hektár homokos földet, amit dióval telepített be. Mindkét gazda megteremtette a feltételeit annak, hogy megszerezze a biominősítést.

Piskolton kevesen nyújtanak be pályázatokat. Vannak kiírások fiatal gazdák számára, de sajnos egyre kevesebb fiatal foglalkozik mezőgazdasággal, Piskoltról például körülbelül háromszáz-négyszáz fiatal és középkorú ingázik gyárakba, üzemekbe.

A pályázati lehetőségek sem egyformák. Szaniszló és Érkávás község hátrányos helyzetűnek van nyilvánítva. Szaniszlón nem rosszabbak a feltételek, mint Piskolton, mégis fennáll ez a megkülönböztetés, így a befektetők Szaniszlóra mennek, mert ott előnyöket élveznek — magyarázta Kovács.