Okos agráripari megoldások és technológiák címmel szakmai fórumra és találkozóra hívta a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődőket a Partiumi Falugazdász Hálózattal együttműködésben lévő CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat szatmárnémeti irodája és a Digitális Jólét Program. A piskolti kultúrotthonban összegyűlt gazdák többek között megismerkedhettek a takarmánykeverő, siló- és szárítóberendezések legutolsó generációival, az aratás utáni szakszerű gabonatárolással és a tárolt áru monitorozásával.
„Azért választottuk a találkozó helyszínéül Piskoltot, mert ez a település a megye egyik olyan községe, amely területén komoly múlttal rendelkezik a mezőgazdaság. Nagy szántókat művelnek a helyiek, és főleg a zöldségtermesztés területén emelkednek ki, de az utóbbi időszakban a kalászosok szempontjából is versenyképesek” — árulta el lapunk kérdéseire válaszolva Veres Norbert, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szatmárnémeti irodavezetője. Veres szerint Piskolt azért is bizonyult jó választásnak, mert könnyen megközelíthető a környező településekről érkezők számára. Emellett a közeli parkban a résztvevőknek lehetőségük nyílt testközelből is megismerkedni a mezőgazdaságban használt dróntechnológia legújabb vívmányaival. A bemutató keretében a park fölött a drónos permetezés lehetőségeit szemléltette Kovács László magyarországi szakember. „Azért választottuk ezeket a témákat, mert manapság már a gazdáknak is lépést kell tartaniuk a hatékony mezőgazdasági technológiákkal. Lehetőséget szeretnénk biztosítani számukra, hogy fejleszteni tudják gazdaságaikat” — részletezte az irodavezető, aki szerint minél szélesebb körben kell felvilágosítást nyújtaniuk az érdeklődő gazdáknak.

Végh Balázs

Végh Balázs

Nem csak könnyebb, hatékonyabb

A konferencia előadásain olyan technológiákról esett szó, amelyek nem csak megkönnyítik a nagy területeken dolgozó gazdaságok munkáját, hanem sokkal hatékonyabbá is teszik azt. Ilyen például a lézeres gyomirtás, amelyet önjáró robotok végeznek. Ezek az előzetesen beléjük táplált adatbázis alapján önállóan felismerik a gyomnövényeket, és lézersugárral megsemmisítik azokat. Akár harminc napszámos munkáját is képes egy ilyen berendezés elvégezni. Emellett adatokat is gyűjt a mezőgazdasági területeken dolgozva, amelyeket később a szakemberek kielemezhetnek. Így meg lehet tudni például a várható terméshozamot, a talaj minőségét, a növénysűrűséget és sok egyéb, igen fontos paramétert, amelyet a következő szezonban jól lehet hasznosítani. A dróntechnológiával kapcsolatban felhívták a gazdák figyelmét, hogy egyre több területen használható már ezeknek a repülő robotoknak a tudása. Fel lehet mérni velük a területeket, térképet tudnak készíteni, egyes nagyobb eszközök jól használhatók permetezésre. Az okoseszközök útvonalának optimalizálásával időt és energiát lehet megspórolni, illetve sokkal hatékonyabban juttatható ki velük a növényvédő szerek széles skálája, mint a klasszikus, traktoros szórás esetében.
Szintén a robotika segítségével lehet már vetni és gyomirtózni is. Az önjáró robotok legnagyobbika, amelyet a konferencia keretében is megismerhettek az érdeklődők, 75 lóerős, és az előre betáplált GPS-koordináták alapján éjjel-nappal képes egyfolytában dolgozni, amely a mai akut munkaerőhiány mellett nagyon fontos információ. A komolyabb erőt igénylő földmunkákat még nem tudják elvégezni ezek a gépek, de idővel nagyobb kapacitásúakat is fognak majd fejleszteni a szakemberek.
Békési Arnold mezőgazdász felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a jövő a mezőgazdasági társulásoké, hiszen összefogva, egymást segítve sokkal hatékonyabban lehet dolgozni és támogatásokra pályázni. A nap B2B workshoppal zárult, amelyen a jövőbeni együttműködési területek, konkrét üzleti lehetőségek megtárgyalására teremtettek lehetőséget a résztvevők.