Aurel Simion rámutatott, az Európai Unió által finanszírozott kutatási projekt becslései értelmében az EU-ban megtermelt élelmiszerek mintegy 20 százaléka vész kárba. Romániában a jelenlegi adatok szerint évente mintegy 2,55 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami körülbelül 129 kg-ot jelent fejenként. Ennek a mennyiségnek a 24%-a főtt étel, 22%-a gyümölcs, 21%-a zöldség és 1%-a hús. Az élelmiszer-pazarlás városon fokozottabb, a vidéki településeken a hagyományos módszerekkel hasznosítják a háztartásokban megmaradt élelmiszereket.

"Legalább kétféle költséget generál az élelmiszer-pazarlás: gazdasági és környezeti költséget. Ösztönözni kellene az adományozást, ez kulcsfontosságú az élelmiszer-pazarlás csökkentése szempontjából" - fogalmazott Drăgan.

Az államtitkár szerint a minisztérium jelenleg öt olyan projektet finanszíroz, amelyek az élelmiszer-pazarlás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozzák.

Október 16-a Romániában az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem napja.

A Fenntartható Fejlődési Főosztály által készített, a romániai lakosság élelmiszer-pazarlással kapcsolatos megítélését vizsgáló felmérés szerint a romániai háztartásokban a pékáruk és a házi készítésű ételek kerülnek a legnagyobb valószínűséggel a szemétbe, bár ez a tendencia az utóbbi években jelentősen csökkent (2020-ban 2016-hoz képest), 63,8%-kal, illetve 61,11%-kal.

A felmérés szerint a városi egyéni fogyasztók termelik az élelmiszerhulladék akár 50%-át. "Jövedelmünk 40%-át élelmiszerre költjük, és ennek 33-50%-a egyenesen a kukába kerül. Az egy személy által egy nap alatt kidobott étel mennyisége egy teljes étkezésre való, körülbelül fél kilogramm élelmet tesz ki" - áll a felmérésben.

Mindazonáltal a pazarlás átlagos szintje a romániai városi fogyasztók körében a 2016-os 10,43%-ról 2020-ra 6,5%-ra csökkent, és a becslések szerint 2030-ra sikerül elérni az élelmiszer-pazarlás 50%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést.
AGERPRES