Pandémia előtti időket idéző, nagyszabású, külön kis kampányhimnuszos rendezvénnyel indította kampányát kedden délután a Nemzeti Liberális Párt a Szatmárnémeti „szívének” nevezett nagy parkban, Vasile Lucaciu szobra előtt, a „történelmünk reprezentatív emlékkövének” említett Pannónia Szállóval szemben — a helyszínválasztás távolról sem volt véletlen, hiszen egyrészt itt lehetett a járványügyi szabályoknak megfelelően elhelyezni (leültetni) a nemzeti liberálisok jelenleg tisztségben lévő 23 polgármesterét, a polgármester- és tanácsosjelölteket; másrészt a szobor és a szálló felé vetett pillantások még hatásosabbá tették a történelmi célzatú szóvirágokat. Az egybegyűlteket (köztük az igencsak jól ismert Rareş Bogdan és Robert Sighiartău EP-képviselőket) elsőként a szervezet megyei elnöke, Adrian Albu polgármesterjelölt köszöntötte. Mint fogalmazott: nagyon nehéz kampány elé néznek ugyan, de ettől függetlenül remélik, hogy polgármestereik száma a jelenlegi 23-ról 25–28-ra fog emelkedni — s valamennyi jelöltnek azt a jó tanácsot adta (amit persze a legtöbben gyorsan el is felejtettek), hogy bármennyire vehemens legyen is a kampány, csak azt és annyit ígérjenek, amit be is tudnak tartani, s négy év múlva esetleg nem kell lehorgasztaniuk a fejüket, ha felemlítődik az ígéret.

Ennél jóval dinamikusabb és nagyobb léptékű beszédet mondott a városi szervezet elnöke és egyben a PNL megyei tanácselnökjelöltje, Adrian Cozma — aki szerint újra kell építeni a megyét, és el kell érni, hogy a szatmáriak ne szégyelljék, hanem ismét büszkék legyenek szatmáriságukra. Mint fogalmazott: a megyét az elmúlt 30 évben ilyen-olyan formában, de folyamatosan az RMDSZ vezette, mégsem tudta fejleszteni, európai uniós alapokat lehívni — valószínűleg az izgalom miatti rövid memóriazavar okozta, hogy megfeledkezett arról: a nemzeti liberálisoknak a három évtized alatt biza voltak megyei tanácselnökeik. Ám az igazán meglepő kijelentések csak ezután következtek — hiszen dübörög a kampány, és egy-egy szavazat reményében olyan mondatokra ragadtatja magát a jelölt, amelyek távolról sem jellemzők rá. „A magyarok a barátaim, az RMDSZ a politikai ellenfelem” — mondta az az Adrian Cozma, aki pár hónappal ezelőtt az egyik televízióadó műsorában — természetesen kebelbarátjával, Rareş Bogdannal — olyan vehemensen ócsárolta a magyarokat, hogy az Országos Audiovizuális Tanács borsos összegre bírságolta a tévéadót. Valószínűleg az az elv vezérelte, miszerint a barátjánál jobban senki nem tudja szidni és ócsárolni az embert.

Szabó Kinga Mária